dr. Herpay Gábor: Nemes családok Debrecenben (Debrecen, 1925)

Bevezetés

ilyen minőségükben úgy annyira, hogy ha viszont valamelyik nem nemesi származású kiválóbb férfiút a város főemberei közül, érde­meinek elismeréseül nemes rangra emelt a királyi, vagy fejedelmi kegy, az s annak leszármazói továbbra is megmaradtak egyszerű cíviseknek, polgároknak s betették ármviálisukat a város, vagy a kollégium levéltárába s ma élő leszármazóiknak még tudomásuk sincs családjuk régi magyar nemességéről. Ennek oka pedig abban keresendő, hogy míg egyrészről a város bölcs vezetői, királyi és fejedelmi kiváltságlevelekbe iktattatták a városban lakó nemeseknek a város többi polgáraival teljesen egyenlő adó és egyéb teherviselési kötelezettségét,­ más oldalról, modern, sociális korunknak is meglepő példákat szolgáltató birtok­politikájukkal, a kincstártól és az egyes családoktól zálogba vett földbirtokok révén olyan kedvezményekhez, mondhatni valósággal vagyonhoz juttatták a Debrecenben polgárjogot nyert családokat, hogy egészen természetes, ha a debreceni polgár többre becsülte a maga debreceni polgárjogát, amely reá nézve existenciát és vagyont jelentett, mint az egyszerű nemességet, amellyel vagyon hiányában akár koldulni mehetett. Hogy pedig a nemesség, a szent koronának a tagjai, a szom­szédos vármegyékben mindent elkövettek a város demokratizáló törekvései ellen, különösen az adózást és a városi hatóság előtt való tanúskodást illetőleg, azt nemcsak azokból a diplomákból, látjuk, amelyekbe ezek a kötelezettségek befoglaltattak, hanem azokból a jegyzőkönyvi bejegyzésekből is, amelyek a Bihar­ és Szabolcs vármegyék közgyűlésein lefolyt izgalmas vitákról szóló követi jelentések szűkszavú megörökítői,a mik végre is odáig vezettek, hogy a nádor 1663-ban egyenesen megtiltotta a nemeseknek a városba való befogadását.3 így érthető meg azután, hogy miért voltak a legtöbb esetben kétségtelen nemes családból származó polgárok annyira közömbö­sek nemességük dolgával szemben, viszont, hogy miért volt olyan elfogult a városi tanács a nemességgel, mint kiváltságos osztállyal szemben eladdig, hogy még a város területén lakó nemesek összeírá­sát is képes volt, szinte karhatalom alkalmazásával megakadályozni.4­ ­ Városi jkv. 1610. év 515. lap és 1635. év 627. lap. 2 Városi jkv. 1653. év 910. és 929. lapok. 3 Városi jkv. 1663. év 225. lap. 4 Városi jkv. 1744. év 205—213. lapok.

Next