Tóth Sándor: Sáros vármegye összes nemesi családjai (Budapest, 1909.)

VIII. szakasz. A nemesség

Vili. SZAKASZ. A NEMESSÉG. TIZENÖTÖDIK FEJEZET. Törzsökös és beszármazott nemzetségek. I. Törzsökös nemzetségek: I. Aba-nem­zetség. A) Őse Aba (Obo, Óba, Ovo) Sámuel magyar király, kinek Ed és Edömér kún hadnagyok iva­dékaként kún származását Anonymus meséli. Igaz annyi, hogy a többi krónikástól is gyökeresnek mondott Aba-nemzetség Pata földvárat építette s onnan terjeszkedett a XII -XIII. szá­zadban Heves és Abauj vármegye nagy részében és Sáros vár­megyében is egész Eperjes szomszédságáig. Aba Sámuel, mint nádor, állította a Hernádnál Újvár földvárt, honnan az ős megye nevét kapta. A másik: Újvár (Honig), úgy látszik, a sárosi megyerész központja volt; innen támadt a «Comitatus Utriusque Novi Castri» elnevezés. Megfigyelésre méltó azon­ban mégis az 1309. irat «Edusturnya» neve, a mely a mai Palocsától az É-on Gácsországba nyúló Mussináig egy nagy rengeteget jelölt. Nem lehetetlen, hogy Ed vezér mégis járt kémszemlén azon a részen, bár a kunok, mint nemzet­ség, 1066-ban, Aba S.­ után jelennek meg először. Idővel az ősi nemzetség, pár százados múlt után, annyira szétágazódott, hogy csak törzsfők szerint beszélhetünk a cso- i Füzes-Abonyban, meggyilkoltatása helyén, majd a sári monostorban temették el.

Next