Schneider Miklós: Vas vármegye 1754. évi nemesi összeírása (Szombathely, 1939)
BEVEZETÉS. Rendszeres nemesi vizsgálatok előzték meg a XVIII. évszázad elején az 1156. évi általános nemesi összeírást, amikor a nemesek számbavételének a célja már nem a fegyverforgatók számának megállapítása volt, hanem a nemesi szabadságjogok birtokában levők nyilvántartásba vételével azt kívánták elérni, hogy az adózás alól mentesítettek száma — a lehetőség határain belül — legalább is lényegesen ne szaporodjék. A töröknek az ország területéről való végleges kitakarodása, a szatmári békével a nemzet szabadságharcának, a Rákóczi-féle felkelésnek likvidálása a folytonos küzdelmekbe belefáradt nemzetnél békés atmoszférát teremtett úgy, hogy a katonaság számának szaporítására gondolni már nem kellett ,és a békés, fejlődésnek, a korszerű reformoknak útjára rá lehetett lépni. A kormányzatnak érdeke volt tehát olyan közállapotoknak teremtése, amelyek között a reformok megvalósításához szükséges tehertöbblet minél többek között megoszthatóvá válhasson, mert a nemesi szabadsággal tudvalevőleg a közteherviselés alóli mentesség járt együtt, s így csak közérdeket képezett annak a megakadályozása, hogy a közterhek viselése alól illetéktelenül egyesek kivonhassák magukat. Az 1756. évi vasmegyei nemesi összeírás korkép. Hiteles adattár azokról, akik Mária Terézia királynőnk idejében vármegyénkben éltek és itt nemesi jogokat gyakoroltak. Ez az összeírás nemcsak a családtörténettel foglalkozókat, hanem mindazokat is érdekelheti, akik a vármegyéjük múltjával, történetével foglalkoznak, mert ennek az összeírásnak tanulmányozásával számos olyan adattal bővíthetik ismeretkörüket, amelyet a szűkebb