Dr. Réthy László: Magyar egyetemes éremtár I. Árpádházi királyok kora (Budapest, 1899)

Réthy László: Előszó

4 E munkálattal, mely az árpád-­s vegyesházi, úgyszintén a habsburg­­házi királyok érmeire terjedt ki, a Corpus számára való anyaggyűjtést is megkezdtem.­ Következő években az osztrák múzeumokban (Bécs, Linz, Prága, Innsbruck, Triest stb.) írtam le az árpádkori és vegyesházi anyagot, ha­sonló czélból felkerestem Németország nevezetesebb múzeumait (Berlin, Drezda, Lipcse, München, Gotha, Stuttgart, Carlsruhe, Nürnberg, Mainz, Boroszló, Posen, Stettin, Danzig), utat tettem Skandináviában s onnan is jelentékeny anyagot hoztam (Kopenhága, Christiania, Stockholm), hasonló­képen a párisi Bibliothéque National éremgyűjteményéből, a British Museumból s a milánói Brera-gyűjteményből. E­közben a hazai nyilvános és magángyűjtemények anyagát dol­goztam fel (Nemzeti Múzeum, kolozsvári Esterházy-gyűjt., nagyszebeni Bruckenthal-múzeum, gyulafehérvári Batthyanaeum, pozsonyi Schimkó­­gyűjt., zágrábi múzeum, keszthelyi gróf Festetich-gyűjt. stb.), különös súlyt fektetve az Árpádkorra, a­mire eredeti megbízatásom szólt. Az anyaggyűjtés és rendezés jelenleg olyan stádiumban van, hogy az árpádkori rész kiadását megkezdhetjük. . Az anyag, melyet másfél évtized alatt gyűjtöttem, oly terjedelmes, hogy az a Ruppnál ismert anyagot tízszer-tizenötször múlja felül, e kö­rülmény s az, hogy az egyes korok betűkaraktereinek s a szerfelett nagy­számú bélyegváltozatoknak feltüntetése, melyeket különösen az érmek előlapján a köriratba vagy más helyen alkalmazott siglák (pénzverő­jegyek) jellemeznek, a­mi csak grafikai eszközökkel oldható meg, előre­láthatólag annyi technikai nehézségbe fog ütközni, hogy a Corpus Num­morum Hungáriáé, ha hivatásának meg akar felelni, több időt s több anyagi áldozatot fog igényelni, mint más kiadványok, melyek kompli­káltabb nyomdászati eszközökre nem szorultak. Budapest, 1898., deczember hó. Réthy László, 1. tag.­ ­ Az én készítettem catalogus alapján, mely az egyes darabok pontos leírását tartalmazza. Hess Adolf egy rövidebb áttekintő catalogust készített, mely e czím alatt jelent meg: Die ungarischen Münzen des fürstl. Montenuovo’schen Münzcabinets etc. Mit 2 Tafeln. Frankfurt a/M., 1886. X. és 88. 1. A gyűjtemény vegyesházi és habsburgkori része az 1886. novemberi árverésen adatott el, az árpád­kori részt azonban a tulajdonos egészben való eladásra tartotta vissza, melyet később a zágrábi horvát nemzeti múzeum vásárolt meg s e vétellel a gyűjtemény kéziratban levő catalogusa is tulaj­donába ment át.

Next