Dr. Réthy László: Magyar egyetemes éremtár I. Árpádházi királyok kora (Budapest, 1899)
Réthy László: Előszó
4 E munkálattal, mely az árpád-s vegyesházi, úgyszintén a habsburgházi királyok érmeire terjedt ki, a Corpus számára való anyaggyűjtést is megkezdtem. Következő években az osztrák múzeumokban (Bécs, Linz, Prága, Innsbruck, Triest stb.) írtam le az árpádkori és vegyesházi anyagot, hasonló czélból felkerestem Németország nevezetesebb múzeumait (Berlin, Drezda, Lipcse, München, Gotha, Stuttgart, Carlsruhe, Nürnberg, Mainz, Boroszló, Posen, Stettin, Danzig), utat tettem Skandináviában s onnan is jelentékeny anyagot hoztam (Kopenhága, Christiania, Stockholm), hasonlóképen a párisi Bibliothéque National éremgyűjteményéből, a British Museumból s a milánói Brera-gyűjteményből. Eközben a hazai nyilvános és magángyűjtemények anyagát dolgoztam fel (Nemzeti Múzeum, kolozsvári Esterházy-gyűjt., nagyszebeni Bruckenthal-múzeum, gyulafehérvári Batthyanaeum, pozsonyi Schimkógyűjt., zágrábi múzeum, keszthelyi gróf Festetich-gyűjt. stb.), különös súlyt fektetve az Árpádkorra, amire eredeti megbízatásom szólt. Az anyaggyűjtés és rendezés jelenleg olyan stádiumban van, hogy az árpádkori rész kiadását megkezdhetjük. . Az anyag, melyet másfél évtized alatt gyűjtöttem, oly terjedelmes, hogy az a Ruppnál ismert anyagot tízszer-tizenötször múlja felül, e körülmény s az, hogy az egyes korok betűkaraktereinek s a szerfelett nagyszámú bélyegváltozatoknak feltüntetése, melyeket különösen az érmek előlapján a köriratba vagy más helyen alkalmazott siglák (pénzverőjegyek) jellemeznek, ami csak grafikai eszközökkel oldható meg, előreláthatólag annyi technikai nehézségbe fog ütközni, hogy a Corpus Nummorum Hungáriáé, ha hivatásának meg akar felelni, több időt s több anyagi áldozatot fog igényelni, mint más kiadványok, melyek komplikáltabb nyomdászati eszközökre nem szorultak. Budapest, 1898., deczember hó. Réthy László, 1. tag. Az én készítettem catalogus alapján, mely az egyes darabok pontos leírását tartalmazza. Hess Adolf egy rövidebb áttekintő catalogust készített, mely e czím alatt jelent meg: Die ungarischen Münzen des fürstl. Montenuovo’schen Münzcabinets etc. Mit 2 Tafeln. Frankfurt a/M., 1886. X. és 88. 1. A gyűjtemény vegyesházi és habsburgkori része az 1886. novemberi árverésen adatott el, az árpádkori részt azonban a tulajdonos egészben való eladásra tartotta vissza, melyet később a zágrábi horvát nemzeti múzeum vásárolt meg s e vétellel a gyűjtemény kéziratban levő catalogusa is tulajdonába ment át.