Márki Sándor: Aradvármegye és Arad szabad királyi város monographiája. Aradvármegye és Arad szabad királyi város története. II. kötet. Második rész. (1895)
LX. A nemesek és birtokaik
Königsegg (Rothenfelsi és aulendorfi, gróf) József már 1804. úgy szerződött a kincstárral, hogy Rothenfels, Stauffen és Verdenstein németországi ősi javait aradmegyei jószágokért adja cserében. Ehhez képest már 1806. átvette a kincstártól Boros-Sebes mezővárost, Kertes, Prezest, Ignest, Doncsény, Minyád, Govosdia, Berindia, Rossia, Revetes, Cserest, Zemerzel, Krajkova, Nadalbest, Szlatina, Szuszány, Diécs, Dumbravicza, Alsó- és Felső-Krokna, Sára és Láz falukat, 1808. pedig Nyágrát is). 1810. júl. 16—18. igtatták be mindezen birtokokba Józsefet, 1807. nov. 5. óta Aradmegye táblabíróját és gyámfiait; az első nap B.-Sebesen 260 vendég ült a grófok asztalánál2). József azonban már 1810. szept. 5.-én meghalt3). Most még 1804. elhunyt fiának, Ferencz Fidél cs. kir. kamarásnak fiait, János Gebhardot és Zsigmond Antalt illette a borossebesi majoratus, melybe 1814. május 31.—június 2.-áig ünnepiesen be is f , igtatták őket). Zsigmond táblabíró azonban 1827. k decz. 9. már azon czímen kérte a királytól Kujed V20-át, hogy, mivel bátyjáé a majoratus, ő teljesen vagyontalan. Ezen Zsigmondnak fiától született 1) Andor (szül. 1835., s Borosjenenőben 1887.), kinek Vásárhelyi Gizellától született leánya, Gizella, Paradeuser Lajos borossebesi főszolgabíró felesége; 2) Júlia, előbb Ormós Péterné, utóbb b. Simonyi Lajosné; 3) Emília, előbb Bartha Frigyesné, utóbb Bohus Istvánné. — A majoresco Jánosnak két felesége volt; gr. Almásy Ottilia és Lusow Mathild. A másodiktól született Sándor, m. kir. helytartótanácsos, ki 1848-ban a borossebesi uradalmat 800,000 forinton adta el gr. Waldstein-Wartenburg Keresztélynek. Gr. Pálffy Fidéliától csak egy leánya, Fidélia született, s így a Königsegyek két aradi ága fiúágon kihalt5). Kövér Kajetán és János Aradban 1781. márcz. 28.-án hirdette ki Mária Teréziától 1780. nyert nemeslevelét6); 1785. azonban még nem voltak fölvéve a nemesek jegyzékébe7). K. Antalt, ki Bosnyák Antallal közösen vette meg Bonczesdet és Honczisort, 1820. febr. 10. igtatták be e javakba; 1824. okt. 8.-án pedig testvéreivel (Emánuellel, Györgygyel és Mártonnal) együtt a temesmegyei Kisfaludot (Engelsbrunnt) is megvette. Úgy látszik, fia volt István táblabíró, ki 1844-ben Aradon egy magyar lap megalapítására gyűjtött és József Béla most aradmegyei virilista. A család egy része Szent-Miklósról, a másik Réthátról írja magát. Rétháti K. Gábor (szül. 1836., Aradon, 1888. ápril 2.) egy ízben orsz. képviselő, sok éven át az aradi lövész-egyesület elnöke, Arad város törvényható bizottságának tagja, Arad szépítésének egyik, tényezője és jeles mechanikus volt. 1864. vette nőül Neczpáli Justh Stephániát. Gyermekei Gábor, Mártha és Erzsébet, Kristyófy, Zarándmegyének ősi családjai), melyből Gábor, János, Albert és Zsigmond Aradvármegyében 1815-ben hirdette ki nemességét. Nővérek, Mária, Kornély Sándorné volt. Zsigmond (f Aradon, 1893.) feleségétől, Galliny Máriától, született Dezső és Ilona, dr. Institoris Istvánné. 1) NRA. 1787., 10. — 2) P. Nagy naplója, 798. — 3) U.-o. 811. — 4) U.-o. 1244. — 8) Más ágból való K. Fidél, tauczi birtokos. — 6) Jk. 1781., 56. — 7) NRA. 1803., 30., 32. és 1820., 17. — 7) L. e könyvben, I. 356.