Márki Sándor: Aradvármegye és Arad szabad királyi város monographiája. Aradvármegye és Arad szabad királyi város története. II. kötet. Második rész. (1895)

LX. A nemesek és birtokaik

Königsegg (Rothenfelsi és aulendorfi, gróf) József már 1804. úgy szerződött a kincstárral, hogy Rothenfels, Stauffen és Verdenstein német­országi ősi javait aradmegyei jószágokért adja cserében. Ehhez képest már 1806. átvette a kincstártól Boros-Sebes mezővárost, Kertes, Prezest, Ignest, Doncsény, Minyád, Govosdia, Berindia, Rossia, Revetes, Cserest, Zemerzel, Krajkova, Nadalbest, Szlatina, Szuszány, Diécs, Dumbravicza, Alsó- és Felső-Krokna, Sára és Láz falukat, 1808. pedig Nyágrát is­). 1810. júl. 16—18. igtatták be mindezen birtokokba Józsefet, 1807. nov. 5. óta Aradmegye táblabíróját és gyámfiait; az első nap B.-Sebesen 260 vendég ült a grófok asztalánál2). József azonban már 1810. szept. 5.-én meghalt3). Most még 1804. elhunyt fiának, Ferencz Fidél cs. kir. kamarásnak fiait, János­ Gebhardot és Zsig­mond­ Antalt illette a borossebesi majoratus, melybe 1814. május 31.—június 2.-áig ünnepiesen be is f , igtatták őket­). Zsigmond táblabíró azonban 1827. k decz. 9. már azon czímen kérte a királytól Kujed V20-át, hogy, mivel bátyjáé a majoratus, ő teljesen vagyontalan. Ezen Zsigmondnak fiától született 1) Andor (szül. 1835., s Borosjenenőben 1887.), kinek Vásárhelyi Gizellától született leánya, Gizella, Paradeuser Lajos borossebesi főszolgabíró felesége; 2) Júlia, előbb Ormós Péterné, utóbb b. Simonyi Lajosné; 3) Emília, előbb Bartha Frigyesné, utóbb Bohus Istvánné. — A majoresco Jánosnak két felesége volt; gr. Almásy Ottilia és Lusow Mathild. A másodiktól született Sándor, m. kir. hely­tartótanácsos, ki 1848-ban a borossebesi uradalmat 800,000 forinton adta el gr. Waldstein-Wartenburg Keresztélynek. Gr. Pálffy Fidéliától csak egy leánya, Fidélia született, s így a Königsegyek két aradi ága fiúágon kihalt5). Kövér Kajetán és János Aradban 1781. márcz. 28.-án hirdette ki Mária Teréziától 1780. nyert nemeslevelét6); 1785. azonban még nem vol­tak fölvéve a nemesek jegyzékébe7). K. Antalt, ki Bosnyák Antallal közö­sen vette meg Bonczesdet és Honczisort, 1820. febr. 10. igtatták be e javakba; 1824. okt. 8.-án pedig testvéreivel (Emánuellel, Györgygyel és Mártonnal) együtt a temesmegyei Kisfaludot (Engelsbrunnt) is megvette. Úgy látszik, fia volt István táblabíró, ki 1844-ben Aradon egy magyar lap megalapítására gyűjtött és József­ Béla most aradmegyei virilista. A család egy része Szent-Miklósról, a másik Réthátról írja magát. Rétháti K. Gábor (szül. 1836.,­­ Aradon, 1888. ápril 2.) egy ízben orsz. képvi­selő, sok éven át az aradi lövész-egyesület elnöke, Arad város törvényható bizottságának tagja, Arad szépítésének egyik, tényezője és jeles mecha­nikus volt. 1864. vette nőül Neczpáli Justh Stephániát. Gyermekei Gábor, Mártha és Erzsébet, Kristyófy, Zarándmegyének ősi családjai), melyből Gábor, János, Albert és Zsigmond Aradvármegyében 1815-ben hirdette ki nemességét. Nővérek, Mária, Kornély Sándorné volt. Zsigmond (f Aradon, 1893.) fele­ségétől, Galliny Máriától, született Dezső és Ilona, dr. Institoris Istvánné. 1) NRA. 1787., 10. — 2) P. Nagy naplója, 798. — 3) U.-o. 811. — 4) U.-o. 1244. — 8) Más ágból való K. Fidél, tauczi birtokos. — 6) Jk. 1781., 56. — 7) NRA. 1803., 30., 32. és 1820., 17. — 7) L. e könyvben, I. 356.

Next