Fridrik Tamás: Bács-Bodrogh vármegye földrajzi, történelmi és statisztikai népszerű leírása (1878)
Harmadik rész. A községek részletes leírása
bárónő, kik 1873-ban egy kápolnát építtettek s u. a. év május 25-én szenteltették föl. Egyházi tekintetben Jankovácnak fiók-községe, van két tanterme, melyek egyike 1868. év óta állíttatott és szereltetett fel; van továbbá ezen uradalomban a nevezetes gőzmalmon kivül 6 gőzerőre cséplőgép, szeszgyár, 7 kukorica-morzsoló-gép, 10 szecskavágó-gép stb. Határa homokos, éjszakán pedig csaknem teljesen futóhomok, szántóföldje 10144 h., rétje 840 h., legelője 6276 h., erdeje 6736 h., nádas 30 h., terméketlen 206 h., középszámmal termése: búza 20 ezer, rozs 5 ezer, árpa 4 ezer, zab 9 ezer, kukorica 12 ezer, köles 2 ezer, repce 300 hliter, burgonya tizezer zsák; faiskolájában erdei kétszázezer, eper 900, nemesitett 600. Ezen uradalomhoz tartozik Ivánka, Máda felső, továbbá az úgynevezett Alsó-major. 7. Kunbaja, Kunbaja 2703. lak., id. b.lludits József uradalmához tartozó község, e szérzad elején telepíttetett, határa fekete, de futóhomokkal is rendelkezik, sok zabot, búzát, kukoricát és bort is szolgáltat, lakosai szorgalmas németek, van még 1830-tól szesz-gyára és sorháza, uradalmi több epidet szép kerttel, két tanterme, olvasókör és epreskertje, volt vízkára 1871, 1872-ben, fagy 1866, 1876-ban, kolera 1873-ban. Ruditsháza, puszta a határ déli részén. 8. Madaras, Bács-Madaras Jezer tava mellett, 4763 lak., Bajától keletre, a borsódi és katymári Katinovits Albin uradalmához tartozik, népes magyar község 1770. és 1780. évekig