Fridrik Tamás: Bács-Bodrogh vármegye földrajzi, történelmi és statisztikai népszerű leírása (1878)
Első rész. Bács-Bodrogh vármegye földleírása
Bajmok, Sándor és Ludas Szabadka városé; Adorján, Tetőhegyes Ó-Kanizsáé; F.-Sz.-Iván, Mélykút, Vaskutli gr. Zichy Ferraris Bódogé; Kunbaja id. b. Rudits Józsefé; Jankovác és a szép Kisszállás San-Martino grófnő és Python bárónéjé (szül. Mayer); Madaras Latinovits Albiné; Novoszellé Cseh családé; Cseh Bezerédy Miklós örököseié; Kulpin Sztratimirovitsé; Temerin id. Fernbach Antalé; Bajsa Zákó és Vojnits családoké; O Morovica Vojnits, Szalmási, Henrich és Szemző Antalé; Matheovics gróf Széchenyi Jenő uradalmához tartozik. Összesen 33 község magán uradalmaknak hódol. Van még e megyének több régi nevezetes, nemes és birtokos családja, pl. Pilaszánovits, Szűcsits, Odry, Knézy, Pinkovits stb. 1785-ik évben 3200, 1821-ben 4650, 1848-ban pedig 19900 nemes volt megyénkben, kik nemesi cimereket megtartva, ezen régi joguknál fogva szavazati joggal birtak 1872-ig, habár tán némelyek mint vagyontalanok nem adózhatnak, vagy annyit legalább nem, mennyivel a törvény értelmében szavazatképesek volnának. Önálló községek, melyek időközben magukat uraságaiktól örökösen megváltották, saját patronátusi joggal birnak: Ada, Ráthmonostor, Bikity, Borsód, Csantavér, Földvár, Martonos, Moholy, Ns-Militits, D-Becse, O-Kanizsa, Pacsér, Petrovoszelló, Kém, Sz.-Tamás, Tataháza, Turia, Zenta, összesen 18. A többi 72 község a m. kir. kincstári uradalomhoz tartozik. Csak 20 község határa tagositott, a legelő azonban az uradalmától majd mindenhol elküllönittetett, főleg 1855-1865-ik évig. A megyei pusztákon elszórt házak és lakosok száma mindenkor betudatott azon polgári község összegébe, mely