Fridrik Tamás: Bács-Bodrogh vármegye földrajzi, történelmi és statisztikai népszerű leírása (1878)
Első rész. Bács-Bodrogh vármegye földleírása
Az 1848-iki törvények a hon minden lakosára egyaránt kiterjesztették a polgári jogokat, s így most a megye összes lakossága képezi a választó közönséget, s közvetve maga választja községi és megyei tisztviselőit, nemkülönben az országgyűlési képviselőket. A megyei községek 87 választókerületre osztva 300 megyei képviselőt választanak be, kik a megyénél 21 tagú állandó bizottságot — főispán kinevezése mellett — választanak s ezen közigazgatási bizottmány a megyei tisztviselőkkel a gyűlésekben törvény szerint a megyei hatóságot alkotja. A közgyűlésekben először a kormány leiratai vétetnek fel, aztán az országos, a megyei, a községi, végre az egyesek ügyei tárgyaltatnak. Sok és fontos ügy elintézése vár a megyei képviselőségre, a külön szakokra osztott bizottságokra; ilyen a népnevelési, közegészségi, statisztikai, közgazdászati közlekedési és közbiztonsági ügy, stb. A megye most országgyűlésre követet nem küld, hanem a főispán a király által a felsőházba meghivatik, a megye pedig 11 választókerületre osztva, a közönség szabadon választ követet s küldi fel utasítások nélkül az országgyűlésre. A szabad királyi városok — a megyék módjára — egészen önálló közigazgatási és igazságszolgáltatási hatáskörrel bírnak, egyéb hatóságtól függetlenül. Az országgyűlésre Zombor, Újvidék, Haja, Zenta egy- egy, Szabadka két követet küld. A követválasztókerületekhez a következő községek tartoznak : Almási követválasztó kerülethez tartozik: Almás, Bikity, Borsód, Csávoly, F.-Sz.-Iván, Jankovác, Kisszállás, Kumbaja, Madaras, Mateovics, Mélykút, Rém, Tataháza. Lakosok száma 43560. Követ ifj. b. Rudits József. Rigyicai vk.: Baracska, Ráthmonostor, Beregh, Csa