Fridrik Tamás: Bács-Bodrogh vármegye földrajzi, történelmi és statisztikai népszerű leírása (1878)

Első rész. Bács-Bodrogh vármegye földleírása

Az 1848-iki törvények a hon minden lakosára egy­aránt kiterjesztették a polgári jogokat, s így most a me­gye összes lakossága képezi a választó közönséget, s köz­vetve maga választja községi és megyei tisztviselőit, nem­különben az országgyűlési képviselőket. A megyei községek 87 választó­kerületre osztva 300 megyei képviselőt választanak be, kik a megyénél 21 tagú állandó bizottságot — főispán kinevezése mellett — vá­lasztanak s ezen közigazgatási bizottmány a megyei tiszt­viselőkkel a gyűlésekben törvény szerint a megyei ható­ságot alkotja. A közgyűlésekben először a kormány leiratai vétet­nek fel, aztán az országos, a megyei, a községi, végre az egyesek ügyei tárgyaltatnak. Sok és fontos ügy elintézése vár a megyei képviselőségre, a külön szakokra osztott bi­zottságokra; ilyen a népnevelési, közegészségi, statisztikai, közgazdászati közlekedési és közbiztonsági ügy, stb. A megye most országgyűlésre követet nem küld, ha­nem a főispán a király által a felsőházba meghivatik, a megye pedig 11 választó­kerületre osztva, a közönség sza­badon választ követet s küldi fel utasítások nélkül az or­szággyűlésre. A szabad királyi városok — a megyék mód­jára — egészen önálló közigazgatási és igazságszolgálta­tási hatáskörrel bírnak, egyéb hatóságtól függetlenül. Az országgyűlésre Zombor, Újvidék, Haja, Zenta egy- egy, Szabadka két követet küld. A követválasztó­kerületekhez a következő községek tartoznak : Almási követválasztó­ kerü­lethez tartozik: Almás, Bikity, Borsód, Csávoly, F.-Sz.-Iván, Jankovác, Kisszállás, Kumbaja, Madaras, Mateovics, Mélykút, Rém, Tataháza. Lakosok száma 43560. Követ ifj. b. Rudits József. Rigyicai vk.: Baracska, Ráthmonostor, Beregh, Csa­

Next