Dudás Gyula (szerk.): Bács-Bodrog vármegye egyetemes monográfiája. I. kötet (1896)
Előszó
Előszó: Bács-Bodrogh vármegye közönsége hazánk ezredéves fennállásának magasztos ünnepét maradandó alkotással akarván a maga részéről megörökíteni, a multak iránt való kegyelete s az ősök iránti tisztelete jelét csak úgy vélte legméltóbb módon adhatni, ha ezredéves multunk történeteit megíratván, azt, mint a rég lezajlott évszázadok hű tükrét, a hons e vármegye jelenkori nemzedékének szemei elé tárja, hogy abból a jelen és jövő kornak gyermekei tanulságokat merítsenek s hogy egy ezredév letűnte után visszatekintvén a múltra, új erőt gyűjtsenek egy másik ezredév küzdelmeihez. E cél lebegett vármegyénk intéző köreinek szeme előtt, midőn mindjárt a millennáris mozgalmak országszerte történt megindulása kezdetén. Schmausz Endre akkori alispán, a megyei történelmi társulat elnöke, a vármegye törvényhatóságának egy megírandó Monografia iránt előterjesztést tett, amit az elvben 1885. évv ápril 28-án tartott közgyűlésében elfogadván, a Bács-Bodrogh vármegyei Történelmi Társulat választmányát kérte fel az iránt, hogy a monografia tervezete és költségvetése tekintetében adjon véleményes javaslatot. A megyei történelmi társulat e tárgyban tett javaslatát a vármegye törvényhatósága több-kevesebb módosítással elfogadta s 1891-ik évi október 6-án Zomborban tartott közgyűlésében a monografia megiatását végleg elhatározó s e célra a szükséges költségeket egyértelműleg megadta, egyúttal a monográfia ügyeinek intézésére saját kebeléből Schmausz Endre alispán elnöklete alatt Karácson Gyula főjegyző, Mihályi János árvaszéki elnök, Czirfusz Ferencz kir. tanácsos, tanfelügyelő, Boromisza Tibor dr. kanonok, Szabó Péter ev. ref. esperes és