Karácsonyi János: Békésvármegye története. I. kötet (1896)
I. Könyv. Békésvármegye általános története - I. időszak. Békésvármegye története a legrégibb időktől 1566-ig
műveltségi állapotok 1566-ig. 193 a gyulai származású és Gyulán háztulajdonos Kamonczy Gergely esztergomi kanonok.) Forgách ezek jelentése alapján kérdőre vonatta a gyulai polgárokat az egyházi szerek elidegenítéséért,s aztán előterjesztést tett a királynak, hogy a gyulai várhoz kapcsolt, de eredetileg egyházi természetű telkeket adja vissza. .Mivel Kamonczy egyúttal Ferdinánd királynak káplánja volt, s különben is Ferdinánd tőle telhetőleg igyekezett a katholikus vallást megmenteni, az előterjesztésnek sikere len. A gyulai Szent-Móricz kápolnát Szegedy Gergely egri kanonok, a békési Mária kápolnát s ennek javait pedig Kamonczy Gergely kapta meg.3) Nem sokára a gyulai plébániát még inkább meg akarta erősíteni a király az által, hogy ott hiteles helyet rendeztet be; azért mondja az 1563-as 53-ik törvényczikkely : »hogy az egri püspök úr folytonosan tartson két kanonokot Gyulán az ő egri káptalanából s ezek egyike legyen azon hely plébánosa a jövő országgyűlésig.« Ahol ez intézkedéseket a legnagyobb haraggal fogadták, az Gyula vára és városa volt. Gyulai Gaál András 1562-ben azt állítja, hogy ő az eretnekek üldözései miatt nem maradhat Gyulán, mert éppen azért, hogy a király Ő Felségénél a katholikus papok Gyulára való behelyezéséért s azon városban a katholikus hit védelméért fáradozott, halállal fenyegetik.4) S jellemző, hogy a királyi kanczellária a panaszos ez állítását elfogadja s nem tartja valószínűtlennek. Az 1563-ki idézett törvényczikkely sem sokat lendített a katholikusoknak ügyén, mert hisz annak végrehajtása s megtartása a katonaságtól függött, ez pedig annyira erőszakos volt a katholikusokkal szemben, hogy például Kerecsényi Mátyás 1564-ben Kamonczytól elvette a Mária kápolna ingatlanait.5) Hogy szellemi téren tettek-e megyénkben a katholikusok valamit a hitújítók támadásainak visszaverésére, adatok hiánya miatt meg nem mondhatjuk. Annyit tudunk csupán, hogy a ferenczrendűek ez időtájt külön egyházi szónokokat választottak, bizonyára azért, hogy veszélyeztetett vallásukat a szó fegyverével is védelmezzék. Ilyen szónokok voltak Gyulán: 1537—39 Pécsy Mihály; 1542—44 Atyay Péter; 1548—52 Zákány Balázs.«) Amint látjuk, folyt tehát a küzdelem itt is a régi és az új hit követői között, de a hatalom már egészen a protestánsok kezében i I., az illető családoknál. — B. C. 1. 166. — 3) Urb. et conscript. 1561. — 4) Gaál K. — 5) Századok. 1870. 631. — 6) Évk. XV. 71.