Karácsonyi János: Békésvármegye története. I. kötet (1896)

I. Könyv. Békésvármegye általános története - I. időszak. Békésvármegye története a legrégibb időktől 1566-ig

190 és kapitány egy személyben. Zaberdin Mátyás ha helyesen is cse­lekedett, mint az alsó részek főkapitánya, hogy belenyugodott Mágócsy választásába, mint püspök annál óriásibb hibát követett el. Mágócsy volt az első, ki nyiltan és teljesen szakított a régi vallással, s azért 1559. januárban katholikus módon nem akart esküt tenni, bárha erre törvényesen föl is szólították. ') Hogy meny­'nyire buzgó pártfogója volt a protestánsoknak s üldözője a katho­likusoknak, arra nézve jellemző a következő eset. 1558. elején Mágócsy két pap érdekében (az egyik volt Szegedy Gergelv egri kanonok, a másik Torday Péter váradi kanonok) ajánló levelet írt Verancsicsnak és Verancsics teljes készséggel teljesíti a Mágócsy óhajtását már csak azért is, mert, mint írja neki, »úgy lát­szik, hogy kegyelmed már nem útálja teljesen s nem veti visz­sza a mi katholikusainkat.« 2) Második felesége volt ez időtájt Majsay Eulália, a protestánsok egyik hatalmas pártfogójának, Majsay Imrének a leánya. E nőt a protestáns írók szintén mint vallásuk egyik oszlopát emlegetik. 3) Nagyon természetes, hogy Mágócsy buzdítása és vezérlete alatt lassan-lassan az egész gyulai várőrség, s a város lakosainak gazdagabb része mind protestánssá, még pedig ez idétt lutherá­nussá lőn. Ez annál könnyebben megtörténhetett, mert a gyulai plébánia üresen állott s a plébánia jövedelmének egy részét Mágócsy az ő igehirdetőjének, Ferencz papnak, adta. 4) A fe­rencz-rendűek Gyuláról eltávoztak s egyházi szereiket 1556-ban Ecsed várába szállították; 5) a plébánia-templom egyházi szereit, több századnak kegyeletes ajándékait, pedig Kassára szállították és ott 1100 forintért eladták. 6) A kórházat is kivették a kath. papok kezéből és világi gondviselőre (curator) bízták.) T) A vár­beli kápolnáhan is megszűnt a katholikus istenitisztelet. Mágócsy még átvette ugyan Henyeytől a kápolnát s az egyházi szereket, de 1559-ben már csak a bútorok között számol be 22 darab miseruhával s a hozzátartozókkal, a kápolnáról szó sincs. s) Bornemissza nem volt ellensége a katholikus egyháznak, sőt abból, hogy gúnyosan emlékezik meg azokról, kik Wittenbergben i) B. O. I. 168. — 2) Verancsics összes munkái. VII. 210. — 3) L. Muz. lt. Várak és Városok szám. 1558. Rácz: A zarándi egyházmegye története. 1880. 117. V. ö. Mágócsy csa­lád. — Regest decim, diversorum cottuum. 1556. — 5) Évk. XV. 75. — 6) B. 0. I. 169—8. — 7) Muz lt. Várak és Városok számadásai. 1558. — 8) Urb. et conscript.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék