Karácsonyi János: Békésvármegye története. II. kötet (1896)

II. könyv. Különös rész. Az egyes városok községek továbbá a birtokos és nemes családok története - I. szakasz. Az egyes városok és községek története

320 Szentetornya község története. Szerhet (Scerhet 1231. Zerhett 1403. stb.) Gyula és Vári között a régi Fehér-Körözs-medernek bal­ part­ján, a várn­ak mostani, pogány-éri szöllőskertjeinek helyén állott, határa pedig körülbelül egy volt a mostani Paradicsom pusztával. Neve ó-szláv nyelven annyit jelent, mint találkozó. Oly helyen épült tehát, hol két folyó vagy patak (talán a Körözs- és a Po­gányér) találkozott. Eredetileg a zarándi várhoz tartozó várföld volt, de 11. And­rás király odaajándékozta Csák Miklós nevű hívének, a mai Kis­falud­y család ősének. Ettől 1230-ban az országos bizottság vissza­vette. Két év múlva, 1232-ben II. András megint csak oda ajándékozta Csák Miklósnak s ez alkalommal Szerhetnek határát is megjárták. A leírás szerint a határ keleten kezdődött a Fehér-Körözs balpartján s itt Szerhet határos volt Varsánynyal (ma Gyula-Varsánd). Innen dél felé majd nyugat felé húzódva Izsák földével lón határos s innen északra kanyarodva átment a Körö­zsön, felnyúlt egész a Fekete-Körözsig, határos volt Szajnával, onnan lekerülve az Itcze fokával, még lejebb az Aranyággal s így jött vissza a Fehér-Körözshöz. Nem az egész falu lakossága jan ekkor Csák­­Miklósé, mert a várhoz tartozó, hat halász-családot a király a váradi püspöknek adta. E halászokat különben semmi föld sem illette meg."2) 1403—1566. Szerbet a gyulai uradalomhoz tartozott s köte­lességeik és kívánságaik 1520—28-ban ugyanazok voltak, melyek az izsákiakéi (1. ott). 1552-ben lakosai elfutottak, de a következő években vissza­jöttek,3)­s 1553—55-ben Gyulával és Szélhalommal együtt még fizetnek tizedet az egri püspöknek illetőleg az egri várnak.4) 1556-ban Gyula ostroma miatt kénytelenek voltak menekülni, de megint visszajöttek. 1558-ban a szélhalmiakkal együtt megveszik rajtuk a tizedet. A jánosházi török kastély miatt 1559-ben immár harmad­szor futottak el s csak két év múlva kerültek vissza. De most sem tudtak állandó részekre szert tenni, mert 1564-ben falujok !) Hazai okmánytár VI. 25. — 2) U. o. 1. 13. és VI. 25. — 3) Dical. conscript. cot­tus Zaránd. — Várak és városok számadásai a Muz. K­.-ban.

Next