Borovszky Samu: Csanád vármegye története 1715-ig - 2. kötet: A vármegye részletes története (Budapest, 1897)
Útmutató
Csató előnév meg onnan ragadt rá, hogy az első gazdát, ki itt lakott, így hittük. A falu csak a XV. század végén tűnik elő mint a Pakosi család birtoka. E családból László és Pál eladták az egész falut Lindvai Bánfi Miklósnak és Jakabnak ezer frtért s a vételt 1483. szept. 20-án Mátyás király is helybenhagyta. Egyúttal megparancsolta a csanádi káptalannak, hogy a Bánfiakat iktassa be. A csanádi káptalan okt. 24-én jelentette, hogy Serjéni László és Kovácsházi Czeczel Lőrincz szomszédos birtokosok jelenlétében ellenmondás nélkül beiktatta őket. A Bánfiak sem bírták sokáig; a következő század első felében megvették tőlük a falut a belegdiek. De az 1552. évi török hadjárat ezt a falut is erősen megviselte. 1553-ban mindössze négy olyan portája volt, mely az egyforintos adót meg tudta fizetni; a többi mind el volt szegényedve. Két év múlva már félforintjával 772 frtot tudott az adórovó behajtani. A török defterdár 1557—58-ban az aradi náhiéba sorozta a falut s 18 régi és négy új, összesen 22 házat talált benne, melyeknek lakosai mind magyarok voltak. 1558-ban a falu összesen 10 frt rovást fizetett a magyar királynak s ezt lefizette 1559-ben is, a mint arról Bán Gáspár akkori biró eskü alatt tanúskodott. Nem sokkal fizettek többet a lakosok 1560-ban, t. i. 10 forint 55 dénárt; ekkor Telegdi Miklós és István közösen bírták a falut. Ugyanez évben lefizette a csanádi püspöknek járó tizedet, egy köböl búzát és öt bárányt. Hogyan került a Telegdiek kezéről a Székely Márton gyulai hadnagy birtokába, nem tudjuk, elég az hozzá, hogy 1561-ben már az ő nevén találunk a faluban 17 adófizető portát, melyek adója összesen 18 frt 70 dénárt tett. A következő évben a lakosok összes termése 420 kereszt búzára ment ; ebből a király számára járó tized (az egész tized fele) 212 kereszt, elcsépelt állapotban 10 köböl s egy véka búza volt, és egyszersmind három köböl árpa. 1562-ben báránytized fejében Dezső István ad négy bárányt. 1563-ban a tized jóval többre emelkedik, ugyanis tesz 4772 kepe három marok búzát, 972 kepe árpát, 10 fa kbl. árpát, fél kbl. búzát; keresztyének pénze hat, méhtized 22 dénár. A tizedlajstrom felsorolja a lakosokat is; ezek betűrendben a következők: