Dr. Zsilinszky Mihály: Csongrádvármegye története II. (Budapest, 1898)
Negyedik időszak. II. József és a franczia háborúk kora (1780-1825)
A ref. egyháznak ezen sajátságos szervezetű iskolái ámbár csekély anyagi eszközökkel rendelkeztek, mégis nagy szolgálatot tettek a nemzeti közművelődésnek. A vásárhelyi és szentesi ref. lelkészek, mint ezen iskolák lelki vezetői,nagy befolyást gyakoroltak az ifjúságra és a velük foglalkozó tanárokra az által, hogy a tudományokat és az irodalmat ápolták és a nép között terjesztették. Ezek között első helyen áll Vásárhelynek kitűnő papja Szőnyi Benjamin, aki majdnem félszázados működésével dicsőséget és jó hírnevet szerzett városának és egyházának. Irodalmi művei között nagy hatást gyakorolt I. Vásárhely története versekben,amely voltaképpen a Törő-Pető-féle mozgalom után Vásárhely eltörlésére irányuló törekvés ellensúlyozására íratott. Az első részben leírja a város földrajzi fekvését, régi és újabb földesurait,a lakosok jómagaviseletét és az uralkodókhoz való hűségét. A másodikban elbeszéli a csekély pártosok felkelését, s a városnak e feletti siralmát, továbbá a budai törvényszék működését. Azután ügyes fordulattal a népet szóllattatja meg, mely esküszik, hogy a pártosokkal egyet nem értett s hű a királynéhoz. Kéri ezt irgalmasságra s fogadja, hogy ezután a roszakra vigyázóbb lesz. Végül szerző inti a népet, hogy a pártosságtól óvakodjék s legyen hű törvényes királyához; a magyar hazát pedig kéri, hogy néhány rosz ember cselekedetéért ne vesse meg a várost, hanem tartsa meg testvéri szeretetében. Szőnyi kitűzött czélját el is érte, mert a kellemesen gördülő versalakba öntött lojalítás Bécsben is megtette hatását, úgy hogy mikor Vásárhely elöljárói Bécsben jártak a városra rótt büntetés elengedése czéljából, Koller udvari előadó így szólt hozzájok: „Kár, hogy németül is meg nincsenek írva, mert úgy ') Töredékei megjelentek a Tud. Gyűjt. 1819-ki Il-ik füzetben és Palugyai Imre Magyarország leírás 1855. IV. köt. 514. és 515-dik lapján. Egészben kiadta újabban Dobrovszky 1889-ben; L. a Hódmező-Vásárhely czímű lapot 1873. ■— Latin szövegének czíme ez : „Nova Tessara homagii et fidelitatis, qua sacratissimae caesareo regiae Majestati, proceribus Regni universis, denique patriae filiis, avitam majorum erga beatos reges suam item in regnantem modo augustissimam reginam fidelitatem, infidelitati degenerum aliquot filiorum vel potius indigenarum toto coelo contrariam humillime commonstrat p. 9. Vásárhelyiensis. Auctore Timotheo Archonfilo. Kézirata a nemz. Múzeumban.