Károly János: Fejér vármegye története 1. (Székesfehérvár, 1896)
A megye természetrajzi viszonyai - II. Vízrajzi viszonyok
38 határokon szabad engedelmével feléből kiadni kegyeskedik, a tó lecsapoltatása esetében pedig ezen haszontól és kegyelemtől a Pákozdi és Sukorói adózó nép elesvén, nem különben a tüzellésre szükséges nádjától megfosztatván, boldog állapotának nem csekély hiányát érezni kénytelenitettie. Mindezen okoknál fogva a székesfejérvári káptalan a Velenczei tó lecsapoltatásának ezennel ünnepélyesen ellene mond, s a H. T. 1. k. 9 czikkelye értelmében a pákozdi és sukorói határokban tóbeli jövedelmeinek szabad ellésében háboríthatatlanúl hagyatni óhajtván, egyszersmind kinyilatkoztatja, hogy semmiféle költségeket, még az előleges vízmérésit sem válalván el — a már annyiszor sürgőtt tó lecsapoltatásának tárgya a t. n. Vármegye közönsége által tagadókig végképpen elhatároztasson. Költ Székesfejérvárott, aug. 12-én 1839. Székesfejérvári Káptalan. “ Az értekezlet eredményéről az u. a. év októberi megyei közgyűlés aktái adnak felvilágosítást; határozatba ment t. i. hogy a közbirtokosság túlnyomó része ellene lévén a tó lecsapolásának, a terv egészen elejtetik. Az 1839-ik évi október 1-je 23-ik stb. napjain tartatott közgyűlés jegyzőkönyvének kivonata. „Ik. 2510. A velenczei tó lecsapolásában rendelt küldöttség a f. é. 1460-szra jelentette, hogy f. é. Julius 18-án és Augusztus 13-ikán az illető birtokosok vagy azoknak képviselői megjelenvén a birtokosságnak egy része az előleges költségeket egészen egyformán, más része ellenben csak némely feltételekkel vélvén kötöttök felosztandóknak, ismét más része továbbá minden előleges költségeket is felos