Károly János: Fejér vármegye története 4. (Székesfejérvár, 1901)

A megye községeinek története - Daja

D­­A J­­A. Puszta A megye keleti oldalán fekszik, határai pedig Adony, illetve Szt.-Mihály puszta, a Duna folyó, Rácz-Almás és Perkáta. Mint birtok a tulajdonosok­kal együtt legelőször 1277-ben említetlék, a mikor IV. László Dayi Bochu, Bulti Lőrincz fiának, és ennek fivéreinek Bench, Benche és Bethlemnek adja azon hű szolgálataikért, melyeket előbbi Győr ostrománál egy nyíl lövés által is sebezve teljesített; fivérei pedig István és Béla királyoknak szolgáltak, Fejérmegyében fekvő Yuda földjét, mely a királyi nyulászoké, de lakatlan volt.­­) Azután 1300. szept. 12-én kelt oklevélben emlittetik, mely szerint III. Endre király utasítása értelmében a budai káptalan határjárást eszközöl fejérmegyei Day nevű birtok­ban, és abba Péter fiait: Andrást, Ivánt és Benedeket beiktatja, mint olyanba melyet már elődeik is bírtak. Érdekes e határjárás annyiban, hogy ekkor a határok a maiaktól nagyon különböztek, sőt át­ter­jedtek azok a Dunán is. Mint határpontok emlittet­­nek a következők: két dunai sziget, melyek egyike közös volt Tyba Chepán (István) fiával Lőrinczczel. Határjelzés a Budára vezető út is. Aztán Homok­hegy, Chalka nevű föld, mely a váczi püspöké, de ’­ Fejér. Cod. Dipl. V. 2. 464.1

Next