Károly János: Fejér vármegye története 5. (Székesfejérvár, 1904)
A megye községeinek története - Szilas - Szolgaegyháza
említése is legelőször 1659 nov. 20. történik, a mikor I. Lipót Börgönd, Novaj, Sárosd, Saág, Bolczateleke nevű birtokokkal együtt Szolga-Egyházát is Bossányi Gábor, Eölbey Márton, és Szeghy Mihálynak adományozza, s őket a győri káptalan által 1660. okt. 17-én a töröktől való félelem miatt Komáromban be is iktattatta.1) Szolga-Egyháza köznemesi birtok volt a későbbi években is, úgy mint ma. Nem tudok ugyan az egyes birtokosokról történelmi képet összeállítani, de meg van őrizve a székesfejérvári székesegyházi káptalannak, mint 1824-től 1848-ig hiteles helynek bevallási könyvében az az oklevél, melynek erejével II. Ferencz király szolgaegyházi Marich István, Dávid Torna megye főispánját a fejérmegyei Szolga- Egyháza két része leírásában, melyeket nevezettnek édes atyja Marich Tamás 1791. és 98. években néhai Frideisz Ferencz örököseitől megvásárolt, 1798. aug. 3-án megerősítette, V. Ferdinánd pedig ennek a szolgaegyházi Marich István Dávidnak, val. a titkos tanácsos, Torna, Győr, utóbb Veszprémmegye főispánjának, Sz. István rend közép keresztesének, Topolyai báró Kray Francziska férjének, körökös hiányában egyetlen leányát Máriát, Magyar Szögyéni Szögyény László cs. és kir. kamarás és magyar kir. udvari kanczellária referense hitvesét öröklési joggal felruházva fiusitotta és a székesfejérvári káptalan által Szolga-Egyháza két része birtokába 1841. jan. 1. bevezetni rendelte, a káptalan pedig beiktatta. (LIX. Okt.) Öröklési jognál fogva Szolga-Egyháza említett két része ezidő szerint Magyar Szögyéni és Szolga ' Land Munkám III. 537. 1.