Gyárfás István: A jász-kúnok története 3. 1301-1542 (Szolnok, 1883)
A jászkúnok története I. Lajos alatt és Zsigmond uralkodásának első felében 1342-1400
miklós, Kisszállás, Csorbájánosszállása, Homokszá 1l ás és Beseniihát szá 1l ása, s úgy ezeknek valamint Chun egyházi János fiai Jakab, Lőrincz és László nemes kúnoknak Ujszá 1l ás, Diumipe, Kolbász szá 1l ása, Abehyk szá 1l ás és Pohaniora nevű faluit — possessio — jogtalanul elfoglalta és letartóztatja, megparancsolja tehát, hogy a, fentebbi falukat minden halogatás és ürügykeresés nélkül nevezett nemes kunoknak előbbi birtokukba azonnal visszabocsássa, mert ő különben tárnokmestere által, mihelyt ez mostani útjából visszatér, ezek végrehajtása iránt intézkedni fog.) A fentebbi 1389. és 1393-ik évről közlött oklevelek kiváló érdekességgel bírnak nem csak régiségüknél fogva, hanem azért is, mivel az eddigismert források szerint a kolbásszéki vagyis a mai nagy kunokról csak 1461-ik évből, az ezek székhelyéül szolgált Kolbászszállásról pedig csak 1521-ből bírtunk hiteles adattal; a fentebbi oklevelek pedig a Kolbászszékhez tartozott több régi kun szállások neveivel ismertetnek meg minket. Jelesen: Fábiánsebestyénszállás, Wayehunipo, Álona vagy Olumpe. Keek nevű hely melletti Újszállás vagy Zakegyház, Csonkaszentmiklós, Kisszállás, Csorbajánosszállása, Homokszállás, Besemihál szállása, Chwn vagy Chwmaegyház, Kolbászszállása, Abcykszállás, Pohanora, öszvesen 13 kúnszállás. Ezek közül Bábiánsebestyén szállás ma Fabianka puszta nagykun Madaras város határában, Csorbajános szállása a mai Csorba puszta a Nagykunságon, Kolbász szállása a mai Kolbász p. és Poll am óra ma is hasonnevű puszta; ennek neve, mint láttuk, már 1261.1281. és 1324-ik évi oklevelekben előfordul, sőt fenmaradt egy oklevél 1343. jan. 5-ről, mely szerint Lajos király jóváhagyja, hogy Mortun ( — Nagymártoni) Pál országbiró elhalt Puhamary Henrik I Imre) leányát Erzsébetet nőül vette.8) A Wajkun és Alun vagy Olumpe, Bese ') Okit. 65. sz. 21 M. n. máz. kézirat! Széchenyi divit. hung. 223 föl. lat.