Gyárfás István: A jász-kúnok története 3. 1301-1542 (Szolnok, 1883)
A jászkúnok története I. Lajos alatt és Zsigmond uralkodásának első felében 1342-1400
szőr; s hogy Kisújszállás nem viselt hajdan — mint némelyek hinni szeretik — Péterszállása, egészen kiírva, —mint 1521 -ben előfordul —Thurgonypéterszállása nevet kitetszik abból, hogy 1558-ban Kisújszálláson kivid még Maralaka, s Kisturgony, s 1558-ban Tormásturgony, és Tóturgony, majd ugyanez Nagyturgony név alatt is, mint külön adózó faluk emlittetnek, s a mai Kisújszállás város határában Fegyvernek felé eső Turgony pusztán a régi faluhelye most is kijelölhető, s e szerint a régi időben Kisújszállás és a két Turgony külön falukat képezvén, egyik a másik nevét nem viselte. Az 1882-ben Fegyvernek falu határához tartozott „Péterkeülése“ nevű falut is, a Fegyverünkkel ma is határos Turgonyt először megszállott Turgony nevű kánnak, a két vallást korán bevett, s valami okból Péterkének nevezett utódjával lehet talán összeköttetésbe hozni. A mai Kisújszállás nevét ha tekintjük, ennek eredeti neve hirletően Kisszállás volt határa csekély kiterjedéséről ; ily alakban fordul elő az 1395-ki oklevélben. Az „uj“ szóval való pótlék újabb vagyis ismételt megszállást látszik jelezni. A XVI-ik században Kolbászszékben két ujszállás fordul elő: Kisújszállás 1553, és Karczagujszállás 1500-ban. Az 1389-ik évi oklevélben nevezett Ujszállás azonban egyikre sem vihető, mert ezen Ujszállás fekvése azzal világosittatik: Ujszállás Keekhely mellett, más néven Zakegyház, ezen Zakegyház, mint puszta a Kakatér partján Kunhegyes és Kisújszállás, közelebbről Kolbász, Bánfalva és Kákát puszták között fekszik, s ez viselte 1389-ben újaib) megtelepítéséről az Ujszállás nevet. A Keek hely ma nem ismeretes, azonban Zakegyház e mellett feküdt, most pedig Kákát mellett esik, mely e néven legelőször 1397-ben már előfordul; a mai Kenderes ugyanez évben „Keregyház más néven Kenderes“ megjelöléssel emlittetik; hogy tehát a Keekhelynév melyikre értendő, elhatározni alig lehet. Száj hagyomány szerint Zakegyházáról annak utolsó papja a Tököly zavarok ideje körül vala kénytelen elmenekülni. Van még e korból egy más határjárási levelünk is. 1390. aug 21-én kelt oklevél szerint Pásztói János or- 8