Gyárfás István: A jász-kúnok története 3. 1301-1542 (Szolnok, 1883)
A jászkúnok története. II. Ulászló alatt. 1490-1516
Fentebb igen sok esetben láttuk, miszerint az országos nemesi előjogokkal s ezzel egybekapcsolt honvédelmi kötelezettséggel felruházott jászkúnok a kir. tekintély rovására féktelen hatalom után törekvő főurak által többféle elnyomatást s jogcsonkitásokat szenvedtek, s ezek ellensúlyozására nem volt más eszköz körökben, mint a király oltalmához folyamodva, ősi szabadságaikról kiadott régi királyi kiváltságleveleiket az újabb királyok által megerősítetni. A keresztes háborút hirdető bulladások is kihirdettetett, s szállásaik közelében Pesten, Kalocsán, N.-Váradon a keresztesek főgyűlhelye volt; hihetően ő hozzájok is megküldte Dósa Czeglédről kelt s felkelésre és csatlakozásra felhívó levelét, sőt DósánakCeglédről Szegedre vonulása részint némely kisszállásokon át, részint ezek közelében történt; végre a fentebbi 1514. 88. 84. s 48. tezikkek világosan emntik, hogy sokan a nemesek és papok közül, különösen pedig Máramaros megye csaknem minden nemesei a parasztok pártjához állottak; ellenben azt, hogy a jászkúnok a Dósa hadához csatlakoztak volna, sem e törvény, sem más történelmi adat sehol egy szóval sem igazolja. Azt is láttuk fentebb, hogy a jászkúnok a hadjáratok és dögvész miatt megkövesedett népességű szállásaikra lakosok áttelepítésén törekedtek, minek az időben az volt legegyszerűbb módja, hogy mások jobbágyait hol szabados, hol nem szabados úton elvitték; e szerint tehát a jászkúnok, vagy legalább egy részük valódi földesurak valának és saját jobbágyokkal bírtak; s éppen e viszony folytán az 1514. 26. tcz. intézkedik is, hogy mi eljárás követendő az oly kánok és philisteusok ellen, kik az elhurczolt vagy szökevény jobbágyokat viszaadni nem akarják. Az 1514. 28. tcz. alkotását tehát nem a Dósa hadáhozi csatlakozás, hanem annak égető szüksége idézte elő, hogy az elidegenített, s megfogyott kir. jövedelmek rendezhessenek ; e végett a 2-ik tezikk elrendelte, hogy a király a kir. jövedelmeket a mellé rendelt tanács beleegyezése nélkül bármi sürgető szükség miatt is senkinek el ne adja, mert a vevő pénze vesztett lesz, ezenkívül előre-