Gyárfás István: A jász-kúnok története 3. 1301-1542 (Szolnok, 1883)

Jászkúnok belélete. 1400-1542

szállás, Vadkert, Keczel, Tetétlen,­­Jakabháza, Homokszál­­lás, Elles, Aszony szállása, Baltha sz.Altak sz. 1493-1401, össz­esen 25, ugyan­ide tartoztak hihetően a szomszéd Dorosma, Bánfalva, (lyékéntó, Sz. Mihály bán községek. Orbogán sz. 1436, ugyan ez Orgován néven 1509-ből; Harka, Bugacsháza, Zankszállása 1451-ből, IV. Kecske­m­é­t s­z­é­k­h­e­z: Ob­asyllisszállás 1472, Köncsögszállás 1509-ből, Szentkirályszállás 1488 és 1490- ből, Kecskemét 1491-ből. V. Aliz­s­esz­ék emlittetik 1469-ből, melyben a ku­nok oly számmal laktak, hogy évenkint királyi bér vagy adóba 53 arany forintot fizettek; úgy hogy az eddig e korszakból fel nem említett kun helyeket részint Kecske­mét, részint Mizse székhez tartozóknak állíthatjuk ; jelesen : Zombatszállás, Mind­szent, Buzgán sz., Bódogaszony egy­háza kun községek, fringelteleke, (Zsókáshegyeharasztya, Homytha, Belcherhorhán, Kunjakabhorhán, Weteuch, Ma­­mahomoka, Zombatkutha, Chedeurhamoka, Kém puszták 1423-1401, Beneszállása 1462-ből, Pálkaszállás 1472-ből, Félegyháza 1424-ből, melyek közül a Kecskeméthez kö­zel fekvők 1424-ben királynéi kunszállások valának. VI. A mai nagykunság központja H­o­r­b­á­s­z­s­z­é­k volt, melyről már 1461-i oklevél emlékezik; ide tartoztak : Waychunnípe, Álon vagy Olunnípe, Uj,szállás más néven Zakegyház. Fábián-Sebestyén 1389-ből, Fsankaszmiklós, Kisszállás, Csorbajánosszállása, Homokszállás, Besemi­­h­álszállása, Chunegyház, Kolbászszállás, Abc­ykszállás. 1395-ből, Kakathi 1397. 1399. 1408-ból, Karczag, He­gyes 1407-ből, Pohamara 1395. 1410. Aszony­szállás 1506. Turgonypéterszállás, Orgondaszentmiklós, k­ápol­­natelek vagy Kápolnás, Margalaka, Madaras, 1524-ből, Alesterszállás 1537-ből, Kunszentmárton 1447.1526 előtt és 1541-ből, 1513-ból Bolcsatelek, Magyartelek, Új­telek, Tereb­est, Hatház, Borogház, Tatártelek, Péntek­telek összesen 32, de ide számíthatjuk a többi nagy­­kanszálásokat is, habár ezek e korszakbeli eddig ismert oklevelekben név szerint fel nem említtetnek. A XVI-ik század első feléből a Túr városa vidékén la­kó kánok, „ nagy­­túri kánok“ néven is fordulnak elő.

Next