Gyárfás István: A jász-kúnok története 4. 1542-1686 (Budapest, 1885)
Jászkúnok története 1559-1578
A jászoktól rendes census, kir. rovásadó és téli szolgálatváltsák öszvesen 1320 frt 60 d.; a nagykunoktól: census 312 frt 50 d., rovásos adó 337 frt, téli szolgálat 110 frt, tegzespénz 36 frt és Mesterszállásról census 14 frt, öszvesen 809 frt 50 d.; a kiskunoktól: rendes census 174 frt 20 d., rovásadó 124 frt, vágó ökrök helyett 114 frt, téli szolgálat 87 frt 10 d., tegzespénz 7 frt, salétromfőzés helyett 36 frt, Laczházáról census 27 frt 50 d., öszvesen 569 frt 80 d. A három kerületből öszvesen 2699 frt 90 dr. Ezután a jászok mint korona javadalmakban lévő lakosság száma és osztálya terjesztetik elő, mely szerint a 14 jász községben van: telkes jobbágy 571, legtöbb: 161 van Jászvárosban, legkevesebb: 9 van Dósán és Árokszálláson, zsellér van 278, legtöbb Jászvárosban és Apátin van 38, legkevesebb Mihálytelkén 2; elhagyott ház és telek van öszesen 156. Az adózó családfők száma összesen 1049. Ezek fizetnek rendesen censust évenként 600 frtot, akónak nevezett tizedváltságúl: 1200 véka búzát, melynek értéke 50 drral 600 frt, 1200 véka árpát, 25 drral 300 frt, ezenkívül vágó ökröt 10 darabot 4 frttal, 40 frt; rendkívül: kir. rovásos adóba 527 frt, vajat 302 bitezét 12 drral, 36 frt 26 dr., sajtot 229-et 10 drral, 22 frt 90 dr., 7 dézsa túrót 1 frt, téli szolgálat helyett 1567 óta évenként 199 frtot; ludat, tyúkot a vajhoz képest 302-öt 5 drral, 15 frt 10 d., de bármikor felszólt ittatnak, adnak, — a jászkapitányok tegzespénzűi fizettek a várba 50 frtot, de ezt most tisztjeik veszik fel. Összesen fizetnek a jászok 2391 frt 26 d. Ezenkívül még tisztjeiknek: kaszálló váltságút 20 frt 70 d., akóba búzát 1231/2 v. 50 drral 61 frt 62 d., árpát 1231/4 v. 25 drral 30 frt 81 d., 74 hízott sertés helyett adnak 42 frtot, minden juhos gazda ad egy bárányt vagy 33 drt, mely tett 1570-ben 27 frt 86 dt, 14 dézsa túrót 14 frtban. 57 iteze vajat 12 dval 6 frt 84 d., sajtot 52-et 10 drral 5 frt 20 d., két 9*