Gyárfás István: A jász-kúnok története 4. 1542-1686 (Budapest, 1885)
Jászkúnok története 1542-1559
György mult évről 4, a folyó évről Sánta Lőrincz 5 frban lefizette; a hadi segélyt 1552-ben a kiskun Pálka, Kis-szállás, Ferencz-szállás 75 dénárjával egy kaputól törlesztette; 1553-ban az első segélyt 51 díral fizető kiskun helyek között Solt megyében Tatárszentmiklós — a Tatár előnévvel először — említtetik 12, Laczháza 11 kapuval . 1554-ben a hadi segély fizetéseknél következő kiskun községek soroltatnak elő: Kunmizse 30, Kunlajos 8, Törtei 21, Kara 7, Pálka 16, Kisszállás 12, Ferenczszállás 16, Laczháza 11 s Tatársztmiklós 12 kapuval; 1555-re új összeírás eszközöltetvén, Kunmizse kapu száma leszállittatott 3(3-ról 24-re, Lajosé felemeltetett 8-ról 0-re, Pálkáé 16-ról 28-ra, Kisszállásé 12-ről 17-re, Ferenczszállásé 16-ról 24-re; ami azt látszik igazolni, hogy ezen utóbbi községek időközben úgy népesség, mint vagyon tekintetében gyarapodtak, összehasonlítás végett felemlítjük, hogy 1554-ben Nagykőrös 65, Kecskemét városa 310 kapu után fizetett. A jászoknál a hadi segély az 1555. évben 200 ártra ment, a nagykunok pedig, minthogy kapuszárluk az új összeírás által 168-ról 101-re szaporodott, az első és második hadi segélybe 191 frtot fizettek, a Gyulához csatolt hat nagykun községre pedig 135 kapu után rovatott ki. Rendes censusba, a kolbászszéki kunoknak ez évi Szentgyörgy napkor kellett volna fizetni255 frtot, azonban szegénységük miatt csak 112 frt 3 drt, a Jakabnapi fél census 127 frt helyett 56 frt , de a Szentmihálynapi 255 frt helyett szintén 112 frt 3 drt voltak csak képesek lefizetni. Tegzes pénzre nézve: a kolbászszéki kapitányok főispánja — comes — kúnhegyesi nemes György deák azt adta elő, hogy e kapitányok hajdan tegzespénzül együtt 36 frtot, a közel múlt zavarok alatt pedig semmit nem űzettek; most mivel kevesebben vannak s kénytelenek, fizettek 23 frtot, — a kis kunok kapitányai: Syle Fülöp és Petrike Balázs tegzes pénzül Jakab napkor 1554 és 55-ik években 7 7 frtot fizettek.