Jedlicska Pál: Kiskárpáti emlékek Éleskőtől Vágujhelyig 2. (Eger, 1891)
Csejthe vára
526 CSEJTHE VÁRA. 1695. március 5. Zsirsich Gáspár és Danchy István kir. kamarai biztosok a Nádasdy féle csejthei és beczkói birtokrészt összeírták, s ebben kitüntették az uradalmak tüzetes jövedelmeit. Ezen összeírás szerint Csejthére 157 quarta esett. (Csejthei urad. hár. Lad. XX. Fasc. 3. N. 19.) ’ Ugyanezen év márczius 9. összeirattak a csejthei uradalomban levő zálogbirtokok zálogbirtokosai s a zálogösszegek. (Csejt. ur. bár L. XX. F. 3. N. 20.) A m. kir. kamara 1695. jun. 27. okmánymásolat szerint gr. Nádasdy Ferencznek egykori csejthei s beczkói uradalmi birtokrészeit gr. Erdődy Kristófnak 210 ezer írtért örökre eladta. (Csejthei ur. Stár Lad. XX. F. 3. II. 21.) Ugyanezen év julius 5. Lipót király állított ki egy adománylevelet, mely a fenti vételt megerősíti, s Erdődynek az ismeretes Nádasdy birtokrészeket a pallosjog s kegyurasági joggal egyetemben adományozza. (Csejthei urad. hár Lad. XX. F. 3 N. 22.) Gr. Erdődy Kristóf az említett, összegen kivül a várkulcsok taxája czimén (titulo taxae clavium) a hadi pénztárba 500 aranyat fizetett, miről a fenlétező nyugta is tanúskodik. (Csejthei urad.ltár Lad. XX. Fasc. 7. N. 24.) Gr. Erdődy a nevezett két uradalomnak vételárát csak az adomány után részletenkint fizette ki. Egy nyugta tanúsága szerint 1695. szept. 20. 127 ezer irtot, fizetett ki részletkép. (Lad. XX. Fasc. 3. N. 25. Csejthei levéltár.) A csejthei uradalom földesurai 1695. szept. 30. közmegegyezéssel határozatokat hoztak a földesúri jog s a jobbágyok tartozásaira nézve fennálló rendszabályok végrehajtására nézve. (Csejthei urad. hárpad. XX. F. 3. II. 26.) 1703. évben a Nádasdyrészt gr. Erdődy Kristóf, a Homonnayrészt gr. Forgách Pál és gr. Bercsényi Miklós birta. Ez utóbbi, Rákóczynak hires vezére, a Drugeth Krisztinával kötött házasság által lett Csejthének közbirtokosává. 1711. Február havában egyesség létesült Révay Emerentiana és Forgách örökösei között a Csejthei és beczkói birtokokra nézve. (Csejthei urad. Stár Lad. XX. F. 4. II. 12.) A csejthei uradalom egyes, bizonyára kisebb birtokrészeit gr. Nádasdy Ferencz Rajmann Istvánnak zálogosította el vala. E részek még a XVIII. század elején is Rajmann örököseinek kezében voltak. E részekről való kimutatás 1727. évben íratott. (Csejthei urad. hárpad. XX. F. 5. II. 19.) Rajmann István valószínűleg azon nemes Rajmann családból származott, mely Trencsén-, Bars- és Nyitravármegyékben volt birtokos. R.