Nagy Iván: Nógrádvármegye története az 1544. évig (Balassagyarmat, 1907.)
Előszó
Előszó, irta: NAGY MIHÁLY alispán. Midőn a vármegye közönségének megbízásából közrebocsátom Nógrádvármegye monográfiájának, Nagy Iván m. tud. akad. r. tag által megirt, s a vármegye történetének 1000-től 1544. évig terjedő leírását magában foglaló részét, szükségesnek tartom, hogy a füzet megjelenéséhez, hivatalos oldalról némi tájékoztatással szolgáljak. Vármegyénk monográfiájának kérdésével, törvényhatóságunk 1884. évi junius 26-ik napján tartott közgyűlésén foglalkozott első ízben, amidőn Scitovszky János alispán indítványára a megyei székházépületünk 50 évi fennállása alkalmából s emlékére, Nógrád vármegye monográfiájának megiatását, a megye szabad rendelkezése alatt álló alapok jövedelmeinek terhére foganatosítandónak mondotta ki, ebből kiindulva a megírandó mű tervvázlatának és közelebbi módozatainak javaslatba hozatala czéljából az elnökség vezetésére felkért losonczi gróf Gyürky Ábrahám főispán elnöklete s Scitovszky János alispán helyettes elnöklete alatt. Gróf Forgách Antal, Pulszky Ferencz, Dessewffy Ottó, Nagy Iván, Huszár István, Harmos Gábor, Pajor István, Reményfy József, Hanzély László, Zsemlinszky Rezső, Pintér Sándor, Vladár Viktor, Szigyártó Sámuel, Mikszáth Kálmán, Szánthó Ágoston, Komjáthy Anzelm és dr. Plichta Soma urakat kérte fel.» Ugyanakkor a szükségelt költségek előteremtése czéljából, törvényhatóságunk u. n. monografiaalapot létesített a vármegye szabad rendelkezése alatt álló egyetlen alapja, a segedelmi magánpénztárnak évenként jelentkező megtakarításából; később ez alap jövedelmét az 1889-ik évtől kezdve, jelentékeny mérvben növeltette, a vármegyei térképek darusítása után befolyt haszonnak beutalásával, az 1894-ik évben pedig, amidőn vármegyénk közönsége, a millenniumi év emlékezetét, maradandó alkotások és alapítványokkal ha