Dualszky János: Nyitra vár- és város történelmi vázlata (Nyitra, 1875.)
Bevezetés
BEVEZETÉS. Nyitra vidékének magaslatai nyugatról, köves talajon mély völgybe kanyarodnak és egy meredek sziklacsúcscsal végződnek. Ormán Nyitra vár fekszik ; színe előtt a felső- és alsóváros terül el; körülötte hasonnevű folyó kígyózik, lassú hullámai a tavaszi és őszi évszakban keskeny medréből kiömölvén, messze terjedő völgyét zavaros vizárral borítják el, és a tájnak s helynek tengervárosi szint kölcsönöznek. E vár és város eredetét régi idők átdatlan fátyola borítja ; a római világuralom idejében e vidéket nyugtalan quadok, továbbá markomannok és vandálok lakták. A gnádok szüntelen harczok által gyengítve annyira tönkrejutottak, hogy e maroknyi nép kénytelen volt a vandálokkal egyesülni; így éve és történelme a feledékenység tengerébe merült. Sok bajba került a rómaiaknak a márkomannok szomszédsága . Krisztus utáni 175 évre esik a híres csata, melyet Márk Aurél, római császár, e barbárok ellen vívott. A barbár, komoly összeütközés közben hadi csellel élvén, futást színlelt, és a csata hevétől elragadott császárt oly szorultságba hozta, hogy ennek a szomrepedő, hosszas küzdésből elfáradt seregével együtt okvetlenül vesznie kellet, ha a döntő rohamra indított ellenség váratlanul támadt égi háború sűrű villámaitól megriasztva futásnak nem indult, és a lankadozó római had üde eső által fel nem frissttetett volna. A csata helyéről vitatkozó irók ezt a ghymesi hegyszorulatok közé, mások pedig a malantai vidékre helyezik. Márk Aurel maga a római senatushoz írt levelében ezen eseményt valódi csodának nevezi; a keresztény irók pedig ezen csatának ily szerencsés kimenetelét a melitei kereszté