Galgóczy Károly: Pest, Pilis és Solt törvényesen egyesült megye monographiája III. (Budapest, 1877.)

V. Kecskeméti felső járás

földek is vannak; kiterjedése 6901 kát. hold, melyből az adósorozat szerint 2313 szántó, 870 rét, 2646 legelő, 29 erdő, 269 szőlő, 152 nádas, 622 beltelek, utak s terméketlen. Azonban tagositva lévén, a mivelési ág folyvást változik. Úrbéres telek volt 19%. A tagosítás 1858-ban ment végbe, ekkor a volt úrbéresek legelője a földesuraké­­tól elkülönittetvén, egy rész felosztatott, más részt mind a volt úrbé­res gazdák, mind a zsellérek közös legelőnek hagytak, s oly arányosí­tással használják, hogy minden volt é telek után 3, zsellérség után 1 db szarvasmarhát vagy lovat szabad arra kihajtani. A­kinek több jószága van, az másoktól válthatja meg a legeltetési jogot. Megvan e mellett a tarlószabadulás is, a­mikor az urasági birtokokat kivéve, szabad a tarlólegeltetés. Régen juhokat is tartott a lakosság; ma az állattenyésztés csak a szarvasmarhára és sertésre szorítkozik. Ez minde­­nik a jövedelmi források egyikét képezi. Lovat csak kocsi előtt tarta­nak némelyek. 2 bikát és 2 kant a gazdaközönség tart. Ménre nincs szükség. A szántóföldi termékek közt a közönséges gabonaféléken kívül a dohánytermesztés gyakoroltatik. Vetett takarmány csak az urasági birtokokon van: luczerna, bükköny, muhar és csalamádé. Trágyázás az osztályzat szerint rendes. Eddig mintegy 150 hold lett akáczczal be­­fásitva. A szőlőmivelés és gyümölcstenyésztés gyenge. Mindeniket a gyakori fagyok nagyon rongálják. 2 hold községi faiskola van, de ennek csemetéi is a gyakori fagyok miatt jóformán kivesztek. Nap­számos elég. Nyári napszámbér élelmezéssel 40, a nélkül 80 kr. Ara­tás 11-bén. Cselédből sincs szükség; a férfi cselédek többnyire maguk kosztján szegődményesek. Iparos 3 kovács, 1 bognár (e vidéken több helyen kollárnak nevezik), 3 szatócs. Főpiacz Czegléd. Országos vásá­rokat a nagy­kátai, czeglédi és jászberényi vásárok különösen a ba­romvásár kedvéért látogattatnak. Az előző években nagy birtokválto­zások történtek a határban, új izraelita földbirtokosok váltván fel a régiek nagyobb részét: b. Prónay Albert birtokát megvette Taffler Adolf, b. Kaas Ede részbirtokát Klein Jakab, Bárczay Oszkárét Lő­­winger testvérek, Ivánka Zsigmondét Hoffer Ignácz. Kicsiben nem gyakori az adás-vevés; házak 200—300, kertek, szőlők s a legjobb szántóföldek katasz. holdja 120—140 írtjával két s­efféléket a hely­beli lakosság igyekszik vásárolni. A nagyobb birtokosok többnyire házilag kezelik gazdaságaikat, s az uj földesurak gépekkel s állatállo­mánynyal kellőleg felszerelt gazdaságok kifejtésére törekszenek. Ivánka Petronella úrhölgy birtoka képez nagyobb bérletet, melyet Pfeffer Soma izraelita bérel holdanként átlag 5 írtjával. A lakosság közt a bérlés nem dívik. A feles mivelés a kukoricza-, burgonyatermesztés

Next