Galgóczy Károly: Pest, Pilis és Solt törvényesen egyesült megye monographiája III. (Budapest, 1877.)
VIII. Kis-knn járás
lás városokat, Kerekegyháza s Lajos-Mizse községet, az ezek körül fekvő pusztákkal foglalja magában; — a harmadik legkisebb felső tag két, egymástól ismét elszakított részt képez, melyek egyikében Laczháza maga, másikában két pusztája fekszik. A) Rendezett tanácsú városok, Kis-Kun-Félegyháza, legnépesebb helye a Kiskunságnak, Pesthez keletdélre 15, Kecskeméthez ugyanazon irányban 4 mf., a keleti hosszúság 37' 31' 59" és az északi szélesség 46' 43'4" fokai közt, vasút, posta és távirda állomással. A török világ alatt elpusztult helykép íratott össze. Milyen község volt azelőtt, homály fedi. Uj megszállása 1743-ban Podraczky György jászkun kerületi főkapitánysága alatt történt, a mikor leginkább Jász-Fényszaru községi 219 családfő szállotta meg. 1745-ben az uj telep határát felsőbb engedély mellett, a többi jász-kun községekkel közös 500,000 frt váltságdíjból reá esett összeggel megváltván, annak folytán illetőségét minden családfő birtokba vette. Majd a népesség gyorsan szaporodván, a községi birtok Csólyos és Galambos puszták megváltásával gyarapittatott. Ez után oly fejtés állott elő, hogy Félegyháza a jász-kun testvér községek közt csakhamar legnépesebbé lett; minek folytán a Kiskunság kerületháza 1754-ben Halasról ide tétetvén át, a kerület székhelyévé emelkedett. 1774-ben vásárjogot nyert, 1777-ben pedig a mezővárosok közé soroztatott. Most népessége 20,413. E közt 20,004 r. kath., 6 ágost., 11 ref., 392 zsidó. Az 1857-diki országos összeírás szerint lakosszáma 19,390, az 1870-diki szerint 21,313 volt. Azonban akkor mindkétszer Csólyos, Pálos, Kisszállás, Ferenczszállás, sőt valószínűleg Páka, végre Jakabszállás puszta egy részének népessége is, mely adósorozatilag s egyházilag ide tartozik, hozzá számíttatott, mely számítás szerint az összeg most is 22.000 körül van. A r. katholikusoknak 1743 óta van anyaegyházuk, a mely évtől anyakönyveik is kezdődnek. Derék nagy templomuk Sarlós-Boldogasszony tiszteletére, azután több kápolnájuk. 1874-ben kezdetett egy második r. kath. templom épülni, mely két toronynyal igen diszes minta szerint van épülőben. Az anyaegyházhoz az épen nevezett pusztákon kívül Monostor puszta lakossága is tartozik. Van zsidó zsinagóga is. A város berendezettségét illetőleg utszái csak a 2-ik és 3-ik tized egy részében szabálytalanok, egyébütt egészen rendesek. Van térés nagy piacra. Az építkezés tíz év óta nagyon előhaladt, arra szépítő bizottság ügyel fel, ha cserepes épületek szaporodnak; — nádtetőre építkezni nem szabad; — már egy pár emeletes ház is látható. Van itt derék kerületház, benne a kerületi levéltár; róm. kath. IV osztályú algymnasium, fitanitó-képezde, mely 1876-ban jött át Csongrádról, ennek 8 holdas mintakertje ; — van továbbá járásbíróság, közjegyzőség, állami dohányraktár, két gyógyszertár. Mint népes város iparos és kereskedő osztálylyal is kellőleg el van látva. Van takarékpénztára, casinója, népköre, gazdasági gőzmalom részvénytársulata, sok szélmalma, másik gazdasági gőzmalma, mulató kertje epreskert név alatt közel a városhoz. Lakosai közt sok tisztesb rendű.