Galgóczy Károly: Pest, Pilis és Solt törvényesen egyesült megye monographiája III. (Budapest, 1877.)
VIII. Kis-knn járás
— a megyei képviseletben a Kis-Kunság összes községei közt a legtöbb adót fizető czimen legtöbb bizottsági tag. Keresztül megy rajta a pest-kecskemét-szegedi megyeút, mely a városon kőalapra épült. Fogadója csak egy egyszerű van. Határkiterjedése, a hozzá tartozó pusztákkal (Galambos, Ferenczszállás, Csólyos egészen, Kisszállásnak, Jakabszállásnak egy része) együtt 60,880 kat. hold. Ezen kívül Farkas Kötény pusztát is a félegyháziak bírják vásárlás útján. A határ túlnyomólag homokos, de vannak igen sikeres,tiszta búzát termőföldei is, különösen a Csongrád felől eső részen Atalában tanyás gazdaságot űz. — Homokon fekvő szőlőskertjei 1239 kát. holdat foglalnak s közönséges kerti boron kívül, sok közönséges és nemes gyümölcsöt teremnek. A tanyákon a baromfi, csirke, liba, kacsa, azután a pulykatenyésztés is nagyban foly. A sertéshizlalásnak szintén terjedt üzletszerű divatja van. Vize a Pétertól több apróbb mocsár. Hetivásárokat kedden és pénteken, országos vásárt éven át négyet tart; napjai: január 20, május 27, augusz 20 és október 4-én, mindig az ezen napokat megelőző vasárnap és hétfőn. Szarvasmarha és lóvásárai nevezetesek. Ferenczszállás, Félegyházához tartozó puszta, attól keletre mf. Van 710 r. kath. lakosa. Van rajta egy régi templom omladék, Bánhidy Károly ur majorja közelében egy szentkutinak nevezett kápolna, melyhez pünköst napján nagy bucsujárások történnek. — Kisszállás felében szintén Félegyházához tartozó puszta, attól északkeletre 1 mf 67 lakossal, régi templom omladékkal. Másik fele Jász Alsó-Szt.-Györgyhez tartozik. Páka puszta Kecskemét és Félegyháza közt, amattól 11., ettől 1 mf., vasút, posta és vasúti távirdaállomással. 11,528 hát. hold, homokos, néhol laposokkal szaggatott sik terület. Ez előtt a Jász-Kun hármas kerület közös birtoka volt s a közös anyaménesnek szolgált leginkább legelőül. Most a három kerület közt felosztatott s egy részben magánosoknak el is adatott. A vasúti indóházzal együtt mindössze 58 lélek lakja, kik Félegyházához tartoznak. Kis-Kun-Halas, régi nevezetes szabadalmas város, Pesttől délre 16/2, Félegyházától nyugotdélre 6 mf., saját postával. Mikor települt a város legelőször, homály fedi, de a legrégibb kuntelepek közül való. Rendezett levéltárában meglevő adatok szerint 1451-ben már kunkapitánysági és törvényszéki székváros volt, melyhez a jakabszállási kapitányság, több pusztával, mint Cholyosszállás, Fehértó, Marosszállás (a mai Majsa), Kempeczszállás stb. tartozott. Az ezen idő utánról szóló történelmi adatait Tóth János városi tanácsnok szedte össze rövid sorozattal 1828—9-ben. 1475-ben nagy döghalál dühöngvén benne, lakosszáma, a hozzá tartozó szállásokéval együtt nagyon megfogyott, minélfogva Mátyás király az akkori Tóth László és Domokos nevű kunkapitányoknak megengedte, hogy akárhonnan uj lakosokat hívhassanak ide. 1643-ban török járom alá került, mely alól 1696-ban szabadult ki. E közben 1647-ben Pest megye hatósága alá jutott s ugyanakkor 4 portával rovatott meg. A török hatalom alól kiszabadulás után, 1690-ben is elszakasztva a többi kun helyektől, mint lakott hely, a Solti járás községei közt íratott össze. Utalok az