Szirmai Szirmay Antal: Szathmár vármegye fekvése, történetei és polgári esmerete (Buda, 1810.)
Szathmár vármegye
lyának pártyára állottak, de velek megalkudott, hogy 56 aranyat fizessenek , és addig a’ részeket zálog képpen bírhassa. Derenchényi nemzet Jeles a’ Magyaroknál, mert 1493. Derenchény Imre a'Tatai, és Komáromi várak Kapitánnyá,, Tárnok Viester, utóllyára Horváti Országi bán vólt, a’ ki Dubitzánál egy lábig'ar tzágiíldozó Törököket levágatta, nyughatatlankodó Gro'b'a ni gepán 13' mnárdot Ulászló Királynak hívségére kénszelitelte, J-kúp Török Hassával keményen hazolvan , egygyetlen egy fiát, és testvérét azon tóközeibe elvesztette, és maga is elfogatatván Jakup Kassa vatsorákor a’ fia’ fejét , ebeibe az asztalra feltétette, az után a’ Konstantinápolyi hét tornyú rabságban meghatározott. Fel .-.égé vólt Zápolya Orsolya, István Nádor ispányának testvér hdga, kitől borbála nevű leánya maradt életben Lorántffy Janosnak felesége. 1543. Derenchény György II. Lajos Királynak belső Tanátsossá tétetett 31. Törv. Tzik. 1548. Az Ország szabadságáról való leveket a’ Szepessy várból kiragadta, és Katzianer Hadi-Vezérnek által adta, ez megint Gróf Salmis Hadi - Vezérnek eladta, 71. Törv. Tzik, és ennek rokoni vóltak nevezett Derenchény Péter, Pál, és Miklós, Ferdinánd Királyhi hívségtelenek, kik a’ bánya várossokat prédálták, és sok károkat tettek a’ Ferdinánd követőinek. Anarchy Péter pedig azon Királyi lovas Magyar Hadainak nevezetes Kapitánnyá vala. 1549- Határjai Szathmár-Németi részéről megjárattak. 1553. Derenchény István maga részét Radák György vejének által engedte. 1597. Puszta Darócznak neveztetett, és a’ Czigányok lakó helye vólt. Mert Felső-Pulyai Bük Farkadnak benne rész jószág adatván, ,, puszta másképp Czigány Darócznak mondatik, meily ez előtt 1 Lászár