Pesty Frigyes: A Szörényi bánság és Szörény vármegye története 2. (Budapest, 1878)
A
Almain. A mai Mörül falu régi neve: Zsigmond király 1387. évben Mutnoki Bogdán nevű oláhnak, István fiának, és Bogdán fiainak: István, Dénes, László, Miklós és ifj. Lászlónak új adományt ad a temesközi kerületben, a Bisztra folyó mellett fekvő Almafának, melynek eddig is kenéze volt, birtokára. A falunak a fennebbi esztendőnél is régibb létezése ebből kétségtelen. Nevezett Mutnoki Bogdán, István fia, Zsigmond király parancsára, 1394. évben, az erdélyi káptalan által az őt törvényesen illető Macsova, Almafa, Dobrogotta, és Mutnok birtokába igtattatik. Ezen 1387. és 1394. évi adományokról ugyanezen király 1406. évben kiváltság-levelet bocsát ki. A XV. században Almafát akkor említik, midőn 1467. évben Mutnoki Zayk László, István Szörényi bán, és Sandrin testvérek, az ő birtokaikat, köztük Almafát, a karánsebesi kerületben fekvő helységet, Örményesi Ladó birtokaival egyesítik, s kölcsönös örökösödést fogadnak. 1507. évben Mutnoki Mihály a néhai Szörényi bán özvegye Anguleta és a többi Mutnokiak tiltakoznak, hogy II. Ulászló Pokolfalu (ma Hűen) és Almafa helységeketadományozhassák. Ekkor Almafa a karánsebesi kerületben, 1593. a karánsebesi kerületben és Szörényi bánságban fekvőnek mondatik. Az erdélyi káptalan 1519. évi leveléből tudjuk,hogy almafai Sándor István és fia Sándor Péter bizonyos okból hűtlenség bűnébe estek, a miért is minden jószáguk a karánsebesi kerületben elkoboztatott, és Petrovics Péter temesi főispán által Tyukvai Péter kapitánynak és kajoli Csépfy Boldizsárnak adományoztattak. Sándor Péter soká perlekedett azért az adományozottakkal, végre békéltetők közbejárása folytán velük oly egyezségre lépett, hogy nevezett Sándor Péter nekik 9 forintot fizetvén, ellenfelei neki az ő részbirtokát Almafán, Karánsebes vármegyében visszaadják. Továbbá 1*