Farkasfalvi Mauks Ernő: Ungmegye múltjából (Szeged, 1905)

Jegyzetek

Karácsonyi János: A nagy nemzets. a XIV. sz. közepéig I. k. a nemzetség czimerével. Csorna József: Nagy nemzets. címerek, és Varjú Elemér, ez utóbbi mű fölötti kritikájában. Turul 1904. 90 skk. 11. Bunyitay Vincze foglalkozik Miczbánnal Turul 1889. 30 skk. 11. Szerinte történeti forrásaink két Miczbánról szólnak. Egyik élt 1212-ben Bánk bán kortársa. Egyebet nem tudunk róla. 1268-ban élt egy fia, s ez a Bökény nemből származott. Másik Miczbán élt 1314 táján. Báros-zempléni főispán (a szövegben fen­­nebb említettem) ez Mihály, s mivel atyja is az, őt kicsinyítve Mikchnek hitták. Történeti őse e családnak szerinte Simon comes. B. szerint a Miczbán monda Bocskai István fejedelem választása idején keletkezett. Soós Elemér id. m. Simon comes atyját Tamást is ismeri. Legújabban (Turul 1904. 80 skk. 11.) Karácsonyi János A B. nemz. eredete c. cikkében módosítva 1901-ben vallott nézetét kimutatja, hogy a nemzetség ősi birtoka Csehi helység Hevesben, tehát nem Kövesd Zemplénben. A Csehi névből, valamint a Boksa, Bog­sából, (per analogiam: Gott­fried, Gott­hard) a nemzetségnek szláv eredetét következteti, épúgy szláv eredetűnek tartja a Bo­­gáth-Radván nemzetséget. 61) A szövegben említett családok Simon comes következő fiaitól származnak le: Tamás v. Donchtól a Csapy, Boksától a Zerdahelyi, Dénestől az Agóczi és Bocskai, Detrétől a Széchy, Györgytől a Soós, Simontól a Széchy és Zritthey családok. 67) Karácsonyi id. m. II. 56 s kk. 11. Kézai Simon krónikája szerint e nemzetség ősei Guth és Keled Péter király alatt­ Své­­viából, Stof­várból jöttek be hazánkba. Más versio szerint a nem­zetség őse Wasserburgi Wencellin (Fejér Cod. Dipl. VIH./V. 160) V. ö. még: Dr. Wertner Mór: A Báthoriak családi történetéhez. Turul 1900. 6. old. W. Guth nevét a teljesebb Gottfrid, Gotthard stb. ból Keledet Cletusból származtatja. Közvetlen utódaik is­meretlenek. Az e genusból származó Bacskayak össze nem té­­veztendők a Boksa nembeli Bocskayakkal. A Guthkeled címerek és alakjáról máshol. A nemzetség egyik első ismert őse Dr. Wert­ner Mór szerint (Turul 1898. 115. I. Árpádkori nádorok) Dragun, kinek fia István nádor, bán és herceg I 1260. Ennek fia Máltai Pál 1261-91 Szörényi bán, stb. Nagy Iván: (M-­o. Családid II 266 s kk.) még Miklós bánt tartja Pál bán atyjának, majd (a Ráskay családról szólva) Istvánt, Miklós atyját Ráskay Demeter 1209-iki állítólagos főpohárnokban gyanitja. Dr. Wertner Mór: Árpádkori nádorok. Turul 1898. 115 és : Újabb nemzetségi kutatások. Turul 1904. 141 s kk. II. M) Szirmay Ant.: Not. Top. Com. Zempl. 86, 88 old.

Next