Farkasfalvi Mauks Ernő: Ungmegye múltjából (Szeged, 1905)
Jegyzetek
Albertet Nagy Gyula sem tartotta Nagymihályinak, bizonyítja, hogy a kötet tárgymutatójában sem vette fel a Nagymihályiak közé, hanem egész külön emlékezik meg róla, mint ismeretlen nemzetiségűről (Sztáray oki. I. k. 544 old. alulról 1 sor.) 16.) Sztáray oki. II. 64 okt. m) V. ö. Varjú Elemér cikke. Turul. 1899. 152 s kk. il. 165) Csorna József: Zsigmond király cimerlevelei. Turul 1896. 9. 188) Magyarországban az eddig ismert legrégibb adományozott cimer 1326-ból való. Róbert K. adományozta bizonyos Miklósnak, Imre fiának. Ma utódaik, a Csebi Pogányok használják. Csorna J.: Az első magáncimer adományozások. Turul 1900. 167) Vetési Albert veszprémi püsp. 1470-iki festett címere. V. ö.: Varjú Elemér bíráló cikke Csorna József: „Magy. nemzetségi címerek' c. művéről. Turul 1904. 90 s kk.-ll. 168) V. ö: Schönherr Gyula cikke. Turul 1895. 38 old. 169) Csorna Józs.: Zsigmond király cimerlevelei. Turul 1896 . 1. V. ö. még: Y. S. (Komáromy András) cikke a Gr. Sztáray okitár II köt. megjelenése alkalmából. Turul 1889. 175 sek. 11. 17°) Csapi András cimerlevelét lásd: Gr. Károlyi okt.tár. II. 34. old. m) Hogy a sárkányrend 1408-ban keletkezett, Kraknói Vilmos vatikáni kutatásai alapján Berzeviczy Edmund említi a Turul 1893 évf. 93. Ezzel szemben Fejérpataky (Turul 1883. 116 s kk. I.) szerint már előfordul 1383, 1397-ben is. Ámde az 1408-iki alapítólevél azóta nyilvánosságra kerülvén, kétségünk nem lehet utóbbi évszám helyessége felől. A sárkányrend Zsigmond halálával hanyatlásnak indult. Lovagjainak ünnepi öltözete: skarlátszin köpeny, elfelett zöld selyem köpenykén kettős arany lánc, melyről feldöntött sárkány, törött szárnyakkal függ, különféle színekben. 172) A Boksa-nemzetség eredeti címere felől irodalmi polémia folyt Varjú Elemér és Csorna J. közt. Előbbi szerint a szarvak (kosszarvak) a női alakkal együtt, utóbbi szerint csak a szarvak képezték az eredeti címert, s a női alak csak idővel dísznek járult hozzá. Varjú El. cikke Turul 1904. 90 s kk. 11. V. o. még : Majláth Béla: Jelentés a Soóvári Soós cs. oklevéltáráról. Századok 1882. 49 s kk. II. 17.) Fraknói Vilmos: Genealógiai és heraldikai közlemények a Vatikáni levéltárból. Turul 1893. 2 old. W) Szendrey János dr. A Leszteméry cs. címeres levele 1422- ből. Turul 1891. 171. 1. Szerinte a címer egyike a legsikerültebb heraldikai alkotásoknak Csorna J. szerint ellenben a címerben a láb páncélja helytelenül van rajzolva, mert így sohasem viselték.