Bezerédy Győző: Dunaszekcső és Bár története (Dunaszekcső, 1975)
Dunaszekcső története - IV. fejezet - A népesség alakulása a XVII-XIX. században
IV. FEJEJEZET A népesség alakulása a XVII—XIX. században A török elleni harcok Baranyában 1686-tól 1690-ig (Szigetvár visszafoglalásáig) tartottak. A török állandóan be-betört és ez a császári hadvezetésnek jelentős erejét kötötte le. A törökellenes küzdelem 1699-ben, a karlócai békével ért véget. Ezek a háborús évek nagy szenvedést okoztak Baranya lakosságának. A falvak kirabolva, felégetve, a földek bevetetlenül, elpusztulva, elvadulva kerültek vissza. A rabló, fosztogató hadjáratokban a lakosság az erdőkben, mocsarakban, földbevájt vermekben, barlangokban húzta meg magát. A visszavonuló törökök tettek ugyan kárt a településekben, földeken, a lakosság közül is sokat elhurcoltak, de minderre igen kevés idejük volt, visszavonulásuk sok helyt menekülésszerű volt. A lakosság nagyjából ezt még átvészelte. Nem úgy az előrenyomuló császáriak dühét, akik mindent kiraboltak, elpusztítottak, elsősorban zsákmányszerzés céljából és minden élőlényben ellenséget láttak és ezért kegyetlenül gyilkolták a lakosságot. Olyan óriási volt a pusztításuk, hogy Bécsben először arra gondoltak, hogy a teljesen lerombolt és tönkretett Pécs városát és Siklóst teljesen megsemmisítik, letörlik a föld színéről. Ez a pusztítás, rombolás jórészt a császáriak „érdeme” volt. Dunaszekcső a törökök vára, megerősített palánkja volt, és bár az őrség nem várta be az ellenséget, és már a hírére is elmenekült, a császáriak vad dühükben ennek ellenére is elpusztítottak mindent. A várat, a palánkot lerombolták, házakat felgyújtották, elhajtottak minden állatot és legyilkoltak minden élőt. Aki tehette, ismét a szigeti búvóhelyeken keresett menedéket. A „nagy futások” közül ez lehetett a legnagyobb. Bécs a visszafoglalás után szerette volna tudni azt, hogy mit nyert az új területtel, mennyi annak népessége, mekkora gazdasági ereje. Ezért elrendelte a területek összeírását. Az első összeírók között viszont olyanok akadtak, akik egyáltalán nem tudtak magyarul (Vecchi), ezért az elvadult, riadt emberek bizalmatlanul fogadták őket, elmenekültek előlük, s sokszor teljesen üresen találták a falvakat. Vecchi összeírása a pontatlanság, a felületesség miatt teljesen használhatatlan. Az első használható összeírások 1695-ben készültek. Ezek döbbenetes kép