Szabó Ferenc (szerk.): Hódmezőváráshely története 2/2. A polgári forradalomtól az Őszirózsás forradalomig 1848-1918 (Hódmezővásárhely, 1993)
Egyház és kultúra 1848-tól a világháborúig - I. Böszörményi Ede: Egyházi élet és erkölcs
Szeremlei hasonlóan vélekedik: a terjedés „egyházunk életundorságának hiányára mutat”, bár a magyar nazarénusok „a társadalmi rendre nem látszanak oly veszélyesnek, mint voltak münsteri elődeik.” Mit kell tenni ellenök? A kényszerrendszabályok, a súlyos fenyítékek kétélű fegyver; a mi intézkedésünk fegyverei nem testiek. A lelkipásztori működés az óvszer, aminek ki kell terjeszkednie, amennyire lehetséges, a társadalmi bajok megfigyelésére és orvoslására is.37A münsteri lázadás 1531-35-ben a reformáció legszélsőbb iránya volt. Az anabaptisták , újrakeresztelők serege hatalmába kerítette a várost, behozták a vagyonközösséget, még a többnejűséget is elrendelték. A püspök katonái végül leverték és kegyetlenül kiirtották az anabaptistákat. A vallási rajongás, amibe Zsilinszky szerint az első misszionárius, Ethel „esett” 12 évi rabság után, bizonyosan nem jellemzi az alföldi népet.38 Szeremlei 1874-ben inkább fatalistának nézi népét, akiknél a bűntudat érzése és az üdv elnyerése utáni vágy nem „elég élénk”. Van ugyan egy személyes élő Istenbe vetett hit, s azt a végzetet, ami Istennél ”föl van téve, senki el nem kerülheti.”39 Isten hoz reánk mind jót, mind gonoszt, még pedig mindkettőt érdem szerint, a jót gyakran érdemünk felett is. Az ilyen hit mellett, amely Szeremlei szerint egészen bibliaszerű, de amely mégis „a lehető legnagyobb közönyösséggel van keverve”, nem várható egykönnyen a rajongás megjelenése. Annál meglepőbb a fanatizmusnak egy megdöbbentő esete Vásárhelyen. Egy 1874-es helyi sajtóvita jelzi, hogy sok rémhír keringett a városban a nazarénusokkal kapcsolatban. Lélekszámuk állandósult, ismertségük és elfogadottságuk nagy mértékben javult. Ehhez Eötvös Károly, Justh Zsigmond, Tömörkény István és mások szimpatizáló írásai hozzájárultak a helyi közvéleményben is. A vásárhelyi gyülekezetet híressé tette az amerikai kapcsolatokkal rendelkező Tóth Ferenc (1860-1938), aki az 1890-es évek elejétől a gyülekezet szolgája (elöljárója) volt, s akit a nazarénusok „püspökeként” emlegettek.40 A népszámlálási „egyéb és ismeretlen” kategóriába a baptisták és methodisták kis száma is beletartozott, mégis e kategória 1880-ban 321, 1890-ben 282, 1900-ban csak 173 lelket számlált. Unitáriusok Az unitárius egyház bár a protestánsok egyike, a 16. századi reformációtól kezdve, mégis a többitől elválasztja Szentháromság tagadó (antitrinitárius) elve. Az unitáriusok (unus, azaz egyistenhívő) csak a Székelyföldön, főleg Udvarhely megyében voltak jelentősebb számban. Az egész Magyarországon a század utolsó évtizedeiben 60 ezer körüli az unitáriusok száma, ezek közül 37 PEIL 1870. 877., 907., 913.; Szeremlei Sámuel 1874. 38 Zsilinszky Mihály 1900. 352-353. 39 Szeremlei Sámuel 1874. 3—4. 40 Kardos László - Szigeti Jenő 1988. 270-271.