Jakab Elek: Kolozsvár története 1. Ős-, ó- és középkor (Buda, 1870)
Kolozsvár alapitása s egyetemes fejlődése története - Második rész. Magyar ó-kor
207 delmeik s törzsvezérek alatt s jelesen ,a Tisza s Duna közt a ruthen-lengyel határokig a bolgárok nagyvezére Kean utóda Zalán vezér s bolgár és szláv népség; a Tisza és Erdély [Erdeuelu] közötti földön a Marostól a Szamosig Marót vezér és kozár nemzetségek; a Maroson túl délre Orsóvá váráig [Orseia] Olad, bolgár fejedelem.1) Erdély nyugoti részében vagyis az erdőn túli földön — terram ultra silvanam — Gelou blach vezér és szlávval vegyült blach népsége..........Eddig Anonymus.2) E meghatározást egy más helyen közvetőleg szintén ő egészíti ki, midőn a székelyek —e hun eredetű nép felől3) azt írja, hogy fegyverviselő férfiai közül a honfoglalás alkalmával a Mén-Marót ellen vívott ütközetekben 15-en estek el4), a mi az ő korábbi ottlétöket feltételezi. Ez adat, egybevetve a magyar hagyományokkal s Kéza és a Csíki székely krónika adataival, valósítja azt, hogy a székely nép már ekkor a keleti hegyvidékeket lakta, minél fogva az érintett Bedeusféle földrajzról kihagyása indokolatlan). A székelyek földéről — regio Zekel — mint a IX-ik században már létezőről, szólnak Abulfeda, közel korú földrajzíró, Regino és a csíki székely krónika adatai, valamint hunoktól való származásuk másfél évezredre terjedő hagyománya is a magyar honfoglaláskor itt-voltak mellett tanúskodik. Szabó Károly ennek bizonyítékául fogadja el a magyarok bejövetelekor már létezett öt pontú alaptörvényeiket is, a szakadatlanul élő hagyományt, régi hiteles irók följegyzéseit, a magyarokétól sokban eltérő hadi és polgári intézményeiket, melyek közül leg iró után, így beszél legrégibb hazai krónikásunk is... ad Castrum Hung. pervenerunt .... Anonym. Schwandtnernél XIII. fej. 11. 1. 4) Anonym. XI. fej. 10. 1. Lásd Fejér György ily czíműi művét : Bevezetés a Magyarországi Históriába, 1840. 63. 1. 2) Anonym.. XXIV. XXVII. fej. 17. 19. 11. Lásd e földterület rajzát : Hedeus sat. Historisch-Genealogisch-Geographisches Atlas sat. Zweite Karte. 3) Lásd az előbbi lapon a [6] jegyzés alatt Kém feljegyzését. Vesd össze Anonym. krön. L. LI. fej. 32. 33 11. Kurz, Magazin sat. II. fűz. 255. 1. 4) Anonym. LI. fej. 32. 33. 11. 5) Lásd Fejér Gy. ezek itt léte iránti véleményét fennebb idézett művében s a szintén idézett helyen. f) A Csíki Székely Krémika, magyar szövegét lásd: Uj Magyar Muzeum 1855. XI. köt. 40. 1. Szabó Károly és Bartal György között a székely vérszerződés feletti vitát . Uj Magyar Muzeum 1858. I. köt. 126. 1. Erdélyi Muzeumi-Egylet Évkönyvei II. köt. 1863. 10 -26. 11.