Szabó Ferenc (szerk.): Mezőberény története 2. (Mezőberény, 1973)
Mezőberény néprajza - VII. Molnár Ambrus: A belterület története és helynevei
ban a Petőfi utca és a Szabadság utca torkolatánál áll az 1901-ben épült impozáns Tanácsháza. A tér északi oldalán gyógyszertár van. A felszabadulás előtt az ,,Isteni gondviseléshez” nevet viselte, de tulajdonosáról inkább Rau-féle patikának (Rópatika) nevezték. A hagyomány szerint ez a gyógyszertár a legrégibb Berényben, mivel 1830 körül alapították. A patikával szemben a tér déli oldalán állott az úgynevezett Herzberger ház, (magyaros kiejtéssel: Herzperger) melynek a tanácsháza felőli sarkán volt a szomszédos községekben is ismert Herzberger vasbolt. Ettől a háztól nyugatra a Győri János utca (hagyományosan: Tardos könyök sikátor) torkolatánál a Tardos boltja, híres fűszer- és csemege üzlet. Az 1930-as évektől másik tulajdonosáról már Kállai boltnak is emlegették. A tér déli oldalán a régi üzletek helyén most épül egy nagy ÁFÉSZ áruház. A tér nyugati végét a Műszaki bolt zárja le. Még most is sokan használják régi hagyományos nevét: Német hangya, vagy Német szövetkezet. (A felszabadulás előtt „Hangya” üzlet működött itt is.) A Széchenyi utca torkolatában van, a tér északnyugati sarkában, egy ártézi kút, melynek hagyományos neve: Német templom kútja. Mögötte, már a Széchenyi utcára nyílik a régi Csirkepiac helyén a Gyermekjátszótér. A Kossuth Lajos téren áll az I. kerületi evangélikus egyház temploma, a Német templom. 1971-ben fejezték be az 1789-ben épített műemléktemplom renoválását. Oltárképét Orlay-Petrics Soma, Petőfi unokatestvére és barátja festette. A templommal szemben — ragyogó fehéren, mint a templom — áll az 1863-ban épült és így városképi jelentőségű öreg paróchia. A tanácsházától a Magyarvég felé haladva találjuk a Petőfi utcán a Körzeti Orvosi Rendelőt, melynek épületében az 1930-as, 40-es években a Takarékpénztár működött. Ebben az épületben volt a herényi előkelőségek és a járási szolgabírák, megyei urak híres szórakozó és mulatóhelye az első világháború előtt a Nádor Szálloda. (Nádor Szálló) A Polgári iskola, melynek épülete 1907-ben készült el, és mellette a néhány éve épült és működő Gimnázium, a község legmagasabb pontján épült. Az 1720- as években elkezdődött újratelepüléstől a XVIII. század végéig ezen a környéken volt a község középpontja. Itt állott a régi református templom 1782-ben is.36 Szabadság útja a hivatalos neve a régi Békési kis országútnak, melynek a Vágóhíd környéki szakaszát még sokan — különösen a magyarok között — Rác gátnak emlegetik. A hagyomány szerint ezen az úton, Békés felől törtek rá 1703-ban az elpusztult Berény helyére 1702-ben letelepült 26 református családra a rácok.37 E „futás” alkalmával rejtették a kútba azt a harangot, melyet letelepedésükkor öntöttek és amelyen először szerepelt községünk neve mai formájában (Mező-Berény). A visszatelepülők 1727-ben kivették a harangot a kútból és használták a mostani református toronyban is 1872-ig. Ekkor a tornyot érő gyújtóvillám által keletkezett tűzben a harang is elpusztult. Az I. sz. Állami Általános Iskola működik ma abban az L alakú, egyik szárnyával a Népköztársaság útjára, másikkal a Hősök útjára nyúló földszintes 36. BML BmT. 50. Térkép 1782. év., továbbá: Illyés Endre: im.......... a harmadik templom 1772-ben magas tölgyfa oszlopok közé font sövényből épült zsindely tetővel a község mostani területének mintegy a középpontján a lelkészlak ugyanazon a helyen mint Braun Dániel birtokos magántulajdona még ma is (1896-ban) meglehetős karban áll és általa melléképület gyanánt használtatik...” Az említett ház az új gimnázium helyén állott. 37. Illyés Endre: i. m.