Dr. Szendrei János: Miskolcz város története és egyetemes helyiratai V. Miskolcz város története 1800-1910 (Miskolc, 1911.)
II. Irodalmi viszonyok
306 LIP PAY BKLA— 13 P PAY LAJOS. Budapest, 1874. — 13. «Lévay József összes költeményei». 1846—80. U. o., 1881. Arczk. Két kötet.— 14. «Deák Ferenc, emlékezete». Miskolcz, 1876.— 15. «Mélicerte». Budapest, 1881.(Midiére vígjátékai IX.) 16. «Don Juan», «Psyche», «Víg pásztorjáték»és a «Versaillesi rögtönzés». U. ott, 1883. (Molliére vígjátékai X.) —17. «Bozzai Pál irodalmi hagyományai». Szerző életrajzával, II. o., 1886. (Olcsó Könyvár.) — 18. «Burns Róbert költeményei«. Ford. Kiadja a Kisfaludy-Társaság. U. ott, 1892, arczk. — 19. «Carlyle Burns». Ford. U. o., 1892. 20. «Lévay József újabb költeményei». Kiadja a Kisfaludy-Társaság. U. ott, 1898. — 21. «Emléklapok Vajai báró Vay Miklós életéből, bevezetéssel». U. o., 1899. — Szerkesztette : a «Kazinczy-emlény»-t. A Miskolczon 1859 október 27-én tartott Kazinczy-ünnepély rajza. U. ott, 1860. —Álneve : Bátor Miklós. Lippay Béla, mérnök. A helyi lapokba több közérdekű czikket írt, 1910-ben «Miskolczi Kalauz» czímen illusztrált s a város térképével ellátott útmutatót adott ki. Lippay Lajos, r. kath. plébános, szül. 1840 augusztus 20-án Miskolczon. Iskoláit ugyanott és Egerben végezte. A papi pályára lépvén az egri egyházmegyében, 1864-ben áldozópappá szenteltetett; négy évig segédlelkészkedett, míg 1869-ben érseki beleegyezéssel a kisvárdai közbirtokosság által fentartott népiskola tanítója lett. Itt 1876-ig működött. 1873-ban a bécsi nemzetközi tárlatra kiküldte a minisztérium a tanügy tanulmányozására, mely alkalommal egyúttal hosszabb külföldi utat is tett. 1876-ban a jászberényi főgymnasium hittanári székét nyerte el, de tanított német nyelvet és szépirodalmat is. Midőn pedig ugyanezen évben az igazgatói állás megüresedett, a főgymnasiumi tanács először helyettes, később rendes igazgatóvá választotta meg; ez állásában 1884-ig működött. A jászberényi legényegyletet is ő alapította. 1884-ben kegyúri kijelölés alapján lelkész lett Jászalsószentgyörgyön. Czikkei a jászberényi főgymnasium Értesítőjében (1877. «A család és iskola összhangzó működésének szükségességéről», 1880. «A jászberényi kath. főgymnasium százados történeti vázlata»), a «Jászberény és Vidéké»-ben («Tanügyi tanulmányok a bécsi