Kuntár Lajos - Szabó László (szerk.): Szentgotthárd. Helytörténeti, művelődéstörténeti, helyismereti tanulmányok (Szombathely, 1981)
Szilágyi István: A városkép alakulása az 1800-as évektől
voltak, így nem volt szükség nagy udvarterületekre; a házak alakja és beépítési formája sem egy típust követ, hanem igazodik az eltérő igényekhez. Az 1857-es összeírás szerint ekkor minden épület földszintes itt. A viszonylag sűrű beépítés a kertek miatt mégis laza utcaképeket ad, zártabb hatása a mai József Attila (egykor Hosszú-, majd Desits Gyula-) utcának van csak ebben az időben. A kisebb épületek többsége e régi magban — ha átalakítva, toldva is — általában korszakunk legelejéről való. Néhány közülük (pl. József A. u. 26.) pontosan beazonosítható az 1857-es térképen. Kár, hogy építészetileg elfogadható megjelenésű, műemléki értékű, talán az egy József A. u. 22. sz. jó arányú későbarokk tagolású épületen kívül, nincs köztük. A 26. sz. ház különben az ún. községi ház volt. A Városgazdálkodás helyiségei mellett ebben működött a múlt század közepén az Erzsébet magánkórház is. A csatlakozó nagy kerten keresztül lehetett a kaszagyári gátat és a strandot megközelíteni. Ma az egész nagyon elhanyagolt. Az 1870-es évek meginduló építőtevékenysége leginkább a Népköztársaság (Deák Ferenc) utcát formálta át. Páros (északi) oldala meglepően városias kiépítésű, a másik azonban az öröklött hagyományoknak megfelelően rendezetlen hátsó kertekkel, toldalékokkal csúfoskodik. A már említett, elpusztult Kranyecz-ház beforduló szárnya mellett a König-féle emeletes ház található itt (2. sz.). A Rákóczi Ferenc utca után az egykori Szentgotthárdi Takarékpénztár RT. épülete áll, majd a 6. számú ház, amely Vas vármegyéé volt. A 8. sz. épület szintén emeletesebben volt az adóhivatal, majd a Járási Pártbizottság. Az elegáns, jó ritmusú, főképp szecesszióba hajló architektúrájú emeletes sort a 12. sz. földszintes, igényes eklektikus lakóház és a 14. sz. finom, romantikus homlokzatú hasonló épület követi és a 16. sz. szintén egyemeletes, eklektikus lakóépület zárja le. Ebben volt a járásbíróság, a telekkönyvi hivatal és a börtön. Az 1927-ben készült utcaképen lényegében csak a kezdő sarok változott meg, de az utca léptékéhez jól alkalmazkodó összekötő taggal illeszkedik az új épület is a régiekhez. A szemben lévő oldal kiépítésére már nem volt anyagi erő. Csupán az egyemeletes, tornyos városháza készült el 1902-ben, amely elhelyezésében a korábbi városháza hagyományát követi; az a Széchenyi utca felőli telekrészen állt, kb. 150 éves kicsike épület volt. (Az 1857-es térképen 198-as számmal jelölve.) Fényes Elek „csinos városház”-ként említi 1851-ben. 89 Vas megyében ritkaságszámba ment, mint épületfajta, valószínű német (osztrák) hatás eredménye. 90 Az új épület a gotthárdi járás megszűnéséig (1969. júl. 1.) szolgálta eredeti rendeltetését. A nagyközségi tanács a volt kolostorba, a járási tanács helyére költözött ekkor, az épület azóta zeneiskolának és öregek napközijének ad helyet. A városháza nyugati szomszédja már földszintes, a hatalmas tűzfalat takaratlanul hagyja. Ebben működött Wellisch Béla nyomdája, ahonnan a Szent Gotthárd című hetilap került ki a századfordulón. Később az Ipartestületé lett, majd BM. klub, ma pedig a Magyar Selyemipari Vállalat darabáru üzeme. Az utca a századfordulón a település előkelő részének számított. Jelentőségét elsősorban a benne található közhivatalok és a bank adta meg és kialakítása is ennek megfelelő volt, burkolatokkal, járdával, fásítással. Összképe korunkban is rendezett, de az új, széles úttest kissé indokolatlan és meglehetősen feszül a házsorok között. Funkciójában egyszerű lakóutcává vált. Az érintett terület beépítésének egyik legjelentősebb változása az evangélikus templom építése volt. A gyülekezet 1909-ben lett önállóvá, 91 első istentiszteletét a gimnáziumban tartotta. 92 Érthető volt tehát a hívek törekvése, hogy templomot építsenek. Özv. Desits Gyuláné adományából megvásárolták a József Attila utcában a volt Galgóczy-féle házat és telket. 931911. március 13-án a beérkezett templomtervek közül Bagula Istvánét fogadták el. A kivitelező Lang József volt, de betegsége miatt a gyülekezet, mint vállakozó fejezte be a munkát. 94 A neogót stílusú, egytornyú templomot, amely a környék hasonló templomainak (Zalaegerszeg, Körmend) típusát követi, 1912. okt. 20-án avatták fel. 95Az utcavonalban kerítést építettek, amely a szomszéd házak tűzfalait takaratlanul hagyta, a templomot magát pedig kissé hátrahúzva helyezték el.