Örsi Julianna (szerk.): Túrkeve földje és népe 3. (Karcag, 2000)

Tál Gizella: Túrkeveiek a tudományban és a művészetekben

ÍRÓK, KÖLTŐK, SZERKESZTŐK Az irodalom művelői közül, a legrégebbi időkből, Túrkevéről egy testvér­párról olvashatunk Jász-Nagykun-Szolnok megye első monográfiájában. dr. Boross István az irodalmi életről szóló tanulmányában a következőket írja: „A wittenbergi egyetemen egymagában tíz túri származású tanuló nevével találkozunk ebben a században. Túrkevei György és János debreceni diákok pedig Túrkeve város legrégibb szülöttei, kik vallásos lírával is foglal­koztak’’.'­ A szerző a XVI. századi túri diákok nevével együtt említi a Túrkevei-testvéreket, akikről azonban többet nem árul el. Sorsukról, mun­kásságukról semmit sem közöl. Két évszázaddal később „a túrkevei születésű Marjai Albert Sándor (1706), ...” latinul és magyarul egyformám írt verseket. Művei: Carmina Szomorú Versezet, Oda és Költeményes munkák címen jelentek meg, de sajnos csak címüket ismerjük." 20 Ugyancsak egyházi verseket írt Lakatos József református lelkész (1796), aki Túrkevén is tevékenykedett. Latinul írta költeményeit a Pallas Debrecinába. 1825-ben jelent meg a Carmina votiva című verses alkotása, egyéb adatot nem tudunk róla. Örsi Julianna kutatásai nyomán viszont teljességet feltárt Laczka János élete. Voltaire Zair című tragédiájának első magyar fordítója, Laczka János a felvilágosodás tipikus vidéki értelmisége 1754-ben született Karcagon. Apja borbély és chirurgusként tevékenykedett. Laczka János szülővárosában majd Debrecenben tanult, Bécsben jogi tanulmányokat folytatott. Az osztrák fővárosban ismerkedett meg Bessenyei Györggyel, akit példaképének tekintett, de kapcsolatban állt Kazinczyval is. Bessenyei hatására ültette át magyar nyelvre Voltaire művét 1778-ban. Laczka János 1782-ben került Túrke­vére jegyzőnek, három évvel később nagykun kerületi kommisszáriusnak nevezték ki. 1794-1799-ig a Jász és Kun Kerületek főügyésze, nádori táblabíró, 1824-től haláláig, 1827-ig nagykun kapitány volt. Karcagon is Túrkevén is volt háza. Szerette Túrkevét, ő szervezte meg a városháza építését, szorgalmazta a középületek karbantartását, a város szépítését. A Zair mellett másik fő irodalmi munkája Bessenyei György életrajza. A XIX. században élt és alkotott Gajzágó Salamon. Az örmény ősöktől származó jogász és író 1828-ban született Túrpásztón. A volt '48-as honvéd­tiszt, később az Állami Számszék elnöke a prózában és a drámában is megcsillogtatta tehetségét. Sáli Bánk néven novellákat írt a Hölgyfutár című folyóiratba s „a drámának is szerelmese volt. Békési című négyfelvonásos

Next