Családi Kör, 1992. július-szeptember (3. évfolyam, 27-39. szám)

1992-07-23 / 30. szám

!­­ A legjobbnak tehát azt tartom, ha mi magunk építünk erre való házat, mégpedig itt valahol, Szabadka község te­rületén, de mindenképpen Észak-Bácskában. Nagyon jó lenne éppen a Ludasi- vagy a Palicsi-tó partján, de mégis kissé félreeső helyen, ahol nem zavarnánk tömeges tevé­kenységünkkel, például éjszakai zenebonával a lakosságot. Mert hogy ott éjjel-nappali állandó munka folyna, az biztos. Van is már kilátásban Palicson egy épület: a régi rendőrlak­tanya a Kanizsai úton. Igaz, abba is sok pénzt bele kellene fektetni... Az etnokamp első feladata különben, hogy meg­mentsük a régi mesterségeket a népművészeti tevékeny­ségen belül pedig az eredeti népi táncokat népzenét és­­ dalokat, hogy továbbadhassuk őket. A népi kultúra egészé­nek továbbvitelére gondolok, minden tényezőjével együtt. - Az eddigi négy év alatt milyen tapasztalatokra tettetek szert a munkában? - Az első táborozás megszervezése volt a legnehezebb, ugyanezen a helyen. Akkor is több mint százan voltunk már, s ez a százharminc-száz­ötvenes létszám most már állandó­sult, ahogyan a bedolgozó szakemberek, mesterek száma is, akik különben teljesen díjtalanul vállalták a megbízatást. Számos pedagógus is van közöttük: Raffai Jutka a neme­zelés mesterségét, Vojnics Mária a szalmafonást, az ének­lést Szerda Anna, a citerázást Horváth Lehel tanítja - a már említettek mellett. Különben én amellett vagyok, hogy a tá­borozó fiatalok nagyjából minden rendelkezésükre álló programba, mesterségbe kóstoljanak bele, s annak alapján válasszák ki, hogy végül is mi lesz a fő foglalkozásuk. De az se baj, ha állandóan ingáznak a foglalkozások között, mert ily módon is fontos tapasztalatokra, ismeretekre tehet­nek szert. - Az anyagiak előteremtése milyen módon történik? - Említettem, hogy a táborozók részvételi díja, az idén az a 2500 dinár tíz napra, csak egy részét fedezi a tényleges kiadásoknak, amelyek körülbelül 4000-re rúgnak fejenként. A különbséget szponzorok, védnökök, támogatók bevoná­sával igyekszünk összehozni. Köztük van például a gazda­sági propagandát végző szabadkai magánvállalat, a Dekor, amelynek Mezei József az igazgatója. Azután meg kell em­lítenem Márton János fakereskedőt is, ő is támogat ben­nünket, talán mert együtt nőttünk fel vele a Népkörben; to­vábbá még néhány olyan ember segít, akik szívügyüknek tartják népművészetünk megőrzését. Állami forrásokra - köztudottan - nemigen számíthatunk. Csakhamar elszólják Illést a teendői: nemsokára kez­dődik a búcsúműsor, amelyben Horváth Lehel citerásai és Mezei Kinga zentai népdalénekes mellett sokan mások is részt vettek, főként persze a Népkörből: a táncosok közt gyakran éppen Lackó Illés diktálta a tempót, hiszen nem­csak jó koreográfus, de vérbeli táncos is. A hagyományos népzene áradásában volt azután egy igazi meglepetés, ki­vételes csemege is. A népszerű Lakatos László—Révész Róbert-Takács Tibor muzsikus-trió valamikor éjféltájban népi és kevésbé népi hangszereken (volt köztük például szoprán szaxofon és apró timpano is) közép-ázsiai színe­zetű, sámánkodásra emlékeztető bravúros improvizációt adott elő a sejtelmes félhomályban zümmögő-gajdoló-mor­­mogó énekkel is fűszerezve olykor, de a szaxofon (Takács Tibor) révén néha a dzsesszre is utaló hangvétel fogta végül is szerves egészbe a nagyon kimunkáltnak ható rögtönzést. Mintha a már emlegetett tóparti királydomb, a Hinga szólalt volna meg - a népvándorlásos táj lényege - ennek a zenészhármasnak a muzsikájában. S azután már egészen másképp szólt-ropogott a műsorzáró csárdás és a meg­megrakott tábortűz körül vég nélküli csángó táncokban do­bogó, toporgó lányok gyűrűje: azoknak és azokért szólt ta­lán elsősorban, akik nem lehettek ott a gyűrűben, a körtánc melengető hevében. Ember és táj egymásra talált itt­­ szel­lemük kölcsönös megidézésében. TOROK Csaba HUSZÁR LÁSZLÓ KOSÁRFONÓMESTER: KÖZÖS LÓNAK TÚRÓS A HÁTA A Fehér Ferenc Irodalmi Tábor műsora 1. nap/1992. július 27., hétfő 6. nap/1992. augusztus 1., szombat 9- 12 órakor: Gyülekezés, ismerkedés, a tábor megalapítása­­ a temerini Ifjú­sági Otthonban. 12 órakor: Bordás Győző megnyitja a Forum könyveinek kiállítását, dr. Bos­­nyák István a JMMT nevében, Bada István a VGYSZ nevében üdvözli a megjelenteket. A tábor hallgatói legkedvesebb könyveiről beszélnek. Ebédszünet 16- 17 óra: Játékos olvasási gyakorlat 17- 18 óra: író-olvasó találkozó, dr. Dávid András Fehér Ferencre, a tábor névadójára emlékezik. Vacsoraszünet 19 óra: Szavalóverseny Fehér Ferenc verseiből. Irodalmi játékok (szózavar, párkeresés, söprűtánc). 2. nap/1992. július 28., kedd 10- 13 óra: Csáky S. Piroska a könyvtáros munkájáról beszél. Csányi Károly és Lévai József könyvkötőmesterek bemutatják, hogyan kell a régi, szétesett könyveket megjavítani. A szünetben: pikádó, mikádó, gó, sakk. 17-18 óra: Dr. Bori Imre Jókai Mórról beszél 19-21 óra: Könyvtáros kerestetik - csapatverseny 3. nap/1992. július 29., szerda 10-13 óra: Látogatás a tájmúzeumban, találkozás és beszélgetés Burány Nán­dor íróval történelmi tárgyú regényeiről. 17-18 óra: Dr. Gerold László Mikszáth Kálmánról tart előadást. 19 óra: A Noszthy fiú esete Tóth Marival című film vetítése. 4. nap/1992. július 30., csütörtök 10-13 óra: Ex-librisek tervezése Andruskó Károly irányításával A szembejövő ember - Benedek Elek életútja, Bada Johanna is­mertetője. 16-17 óra: Olvasási gyakorlat 18 óra: Dr. Jung Károly költő és néprajzkutató 20 óra: Az olvasás bűvöletében című játék, olvasási verseny, kis mesekvíz, párkeresés, szózavar, söprűtánc. 5. nap/1992. július 31., péntek 10-13 óra: Érdekességek a könyvek világából, a bibliofilia ágazatai - Bada István összeállítása A dedikált könyvekről - dr. Jung Károly beszél. 17 óra: Németh István elmondja Móricz Zsigmondhoz fűződő olvasmány élményeit Logikai játékok 19.30 óra: író-olvasó találkozó Németh Istvánnal, a házigazda Jung Károly 10-13 óra: Hogyan és mennyit olvassunk, olvasónapló írása - Uglárné Faze­kas Katalin előadása Dr. Jung Károly Móra Ferencről tart előadást. A szünetben logikai játékok, irodalmi rejtvények. 17 óra: író-olvasó találkozó Dudás Károllyal, aki Tamási Áronra emlékezik. 19 óra: Karinthyáda 7. nap/1992. augusztus 2., vasárnap 9-12 óra: Játékparádé: Műgyűjtés (író és könyvének címe) Szentistvánozás Nyomozzunk egy kicsit! (személyleírás alapján való felismerés)­ Vajh ki ő, és merre van hazája? Zanza-írás, címösszevonás, kakukktojás, levelezési rovat. Azt beszélik... - irodalmi zálogosdi. A temerini asszonyok süteménykóstólója. Ajándékok kiosztása, táborozás, búcsúzás. Tematikus kiállítások 1. A Forum Könyvkiadó könyveinek eladásos kiállítása 2. Szép magyar könyv 3. Antikváriumi könyvek eladásos kiállítása 4. Andruskó Károly ex librisei 5. Fehér Ferenc könyveinek kiállítása 6. Hogyan készül a könyv? 7. A vajdasági írók arcképcsarnoka 8. Dedikált könyvek kiállítása 9. A Forum Minikönyvmúzeum kiállítása Körkérdés: Melyik a 10 legkedvesebb írója, könyve? Melyik az 5 legkedvesebb vajdasági írója? Hány könyv van a könyvtárában? Hány könyvet olvasott el eddig? A temerini postán július 27-én emlékpecsétet használnak a következő szöveg­gel: Knjizevni logor FEHÉR FERENC irodalmi tábor, 1992. július 27. 21 235 TEME­­RIN Újvidék, 1992 júliusa BADA Johanna, táborvezető BADA István, a VGYSZ elnöke

Next