Családi Kör, 1995. október-december (6. évfolyam, 40-52. szám)
1995-11-02 / 44. szám
Ötvenéves az újvidéki Petőfi A telepi Gazdakör kulturális alosztályaiból 1936-ban megalakult első újvidéki magyar „kultúrkör” 1941-ben új épületet kapott (ez a mostani egyesület székháza), s ez 1945-ben a Proleter Sportklub tulajdonába került. A sportegyesületnek voltak művelődési szakosztályai is, ezek alapozták meg a jogutódjaként létrejött művelődési egyesületet, egyengették útját az önállósulás felé az 50-es évek kezdetén. Megsárgult plakátok feliratait olvasom: „Petőfi Sándor Magyar Kultúr Egyesület a Telepen” vagy: „A telepi Petőfi Sándor kultúrkör” vagy: „Petőfi Sándor Amatőrszínház - Telep”. Az egyesület volt tagjai is többféleképpen emlegetik a műkedvelő tevékenység hajdani színhelyét, vagy csak így: a telepi kör. Sajnos, az utóbbi évtizedek során eltűnt a múltról tanúskodó dokumentumanyag nagy része. Magánszemélyek őriztek meg néhány falragaszt, meghívót, régi fényképet... Az egykori tagok különböző adatokkal szolgálnak az indulásról. A Petőfi Sándor ME-ben hivatalosan 1945-öt tekintik a kezdet évének, az 50. évforduló jegyében tervezik az 1995/96-os évadot, s annak zárórendezvényét szánták jubileumi ünnepnek 1996 júniusában. Elhangzott olyan javaslat is, hogy a kijelölt nap legyen kettős ünnep, mert 60 éve, vagyis 1936-ban alakult meg a telepi „kultúrkör”. És addig az ünnepségig bizonyára sikerül felújítani a mostani épületet, másrészt megoldást találni számos szervezeti problémára. Azt is reméljük, hogy addigra megjelenik a művelődési ház történetét ismertető monográfia Úri Ferenc nyugalmazott tanár kutatómunkájának köszönhetően, aki a Telep múltjával foglalkozik (ilyen jellegű írásait már olvashattuk a Magyar Szóban és a Naplóban), de Matuska Márton újságíró is cikkezett már erről a témáról, gazdag dokumentum anyag birtokában, s néhány éve a ház klubestjein előadásokat tartott a hajdani műkedvelőkről, külföldre költözött adatközlők, egykori tagok visszaemlékezései alapján is. A „kultúrkör” amatőrszínházában többek között fellépett Ferenci Jenő, Gyapjas János, Gellér János, Ladik Katalin, Mókus Ferenc, Grízer Géza, Farkas Boriska, Ubornyi Sándor, Gubik Mira, Gubik László... Az 1950-es és 60-as években a műkedvelő csoport fémjelezte a sikerekben ,gazdag korszakot. Köréből többen lettek az Újvidéki Rádió színészei, bemondói, énekesei. (Minderről részletesebben számolunk majd be következő írásunkban.) Női, férfi és vegyes kara, népi zenekara és táncegyüttesei is mindenkor voltak az egyesületnek. Az itteni könyvtár és olvasóterem is jelentős szerepet töltött be a közművelődésben. A tanulóifjúság és a felnőttek közös otthona lett a ház, főleg a telepi lakosoké. Ma is több szakosztályban folyik a munka Tapasztalattal rendelkező szakvezetők hetente két elméleti és gyakorlati órát tartanak, rendezvények, vetélkedők, szemlék előtt többet is. A csoportok társulva készülnek az egye- Sándor Művelődési Egyesület é sület közös fellépéseire (Mikulás-nap, karácsony, farsang, húsvét, anyák napja, különféle évfordulók, évzáró ünnepség, vendégszereplés stb.), mindenkor a hagyományápolás, a költészet és a szeretet jegyében népzenével, dalcsokorral díszített műsorral. A mostani évadot október elején közös megbeszélés előzte meg: a szakvezetők beszámoltak korábbi munkájukról és ismertették munkatervüket; mindezt értékelte, illetve egyeztette a műsorbizottság és az egyesület elnöksége, Mészáros Ilona elnökkel az élén. Minderről csak röviden szólok ezúttal. A vegyes kar vezetője Mály Mária, helyettesítője Kotta Smidt Katica tanárnő. Az az énekkar évente több szemlén vesz részt, így a Durindán és a Gyöngyösbokrétán is, illetve hazai és magyarországi vendégszereplést is tervez. A karvezető álma a gyermekkórus megalakítása az itteni szakcsoportok tagjaival. Varga Béla, a népzenei együttesek szakvezetője népszerűsítette a Kiskormos együttest és a Kormos Bandát. Flabram Hunor foglalkozik a kis citerásokkal. Ott lesznek a Szólj, síp, szólj! nevű vetélkedőn. Egyaránt számítanak hazai és magyarországi továbbképzésre is. Erdei Zoltán és Kovács Violetta munkakörébe tartozik a kis tánccsoport: új koreográfiákat dolgoznak fel. Kis Zeljko - népszerű nevén: Zsiga - is néptáncoktató. Készülnek a vajdasági táncháztalálkozóra, úgyszintén a határon túli népi táncosok szemléjére. Branovacski Erzsébet és Gyalai Ilona óvónők vállalták a bábcsoport, illetve a bábműhely munkájának irányítását. Gajda Dobos Irén vezeti a hagyományápoló szakosztályt, munkatársa Szabó Judit történész. Mind hatvan a „telepi kultúrkör" kettejük külön feladata a magyar múlt ismertetése: tanfolyamot és vetélkedőt szerveznek az általános iskolások részére. E sorok írója szervezi az irodalmi kör (tollforgatók, szavalok) munkáját. Tervezünk irodalmi esteket is, vetélkedőre készülünk általános és középiskolás diákokkal. Dr. Horváth Militicsi Szabolcs áll a cserkészcsoport élén, de részt vesz az ifjúsági szervezet (VMIK) munkájában is. Úri Ferenc a PEART képzőművészeti szakosztály megbízottja, tárlatok szervezője... És itt vannak Gombos Róbert és Túró Mihály moderntánc-oktatók is, meg sokan mások. Minden szakosztály bemutatása egy-egy külön riportot igényelne - újabb tagok toborzása végett is, meg azért, hogy megörökítsük, amit eddig alkottunk közös munkával. Sok jó elfér kis helyen? Arról is szólnunk kell, hogy ez év október 7-én az egyesület épületében - a Jugoszláviai Magyar Művelődési Társaság kezdeményezésére - megalakult az Újvidéken működő civiltársadalmi szervezetek egyeztető tanácsa. E szervezeteknek eddig is itt volt a székhelye, akárcsak a Petőfinek; ezek: a Hunyadi János Cserkészcsapat, a Jugoszláviai Gyűjtők Egyesülete, a JMMT, az ÜDE, az Újvidéki Magyar Olvasókör, a VMNYE, a VMPSZ. Ez az új szervezet együttműködik majd több hivatásos tájékoztatási, tudományos, művészeti, kiadói és oktatási intézménnyel, így immár az is megállapítható, hogy bizonyára kicsi a ház ennyi szakosztálynak és egyesületnek... De járnak ide mások is: fellépnek vagy éppen kibérlik a nagy- vagy a kistermet lakodalomra, katonabúcsúztatásra, születésnapra... Főleg szombaton és vasárnap másé a ház... Mert kell az egyéb pénzforrás is az épület karbantartására és másra. S olykor rendeznek bált is, a tanév végén pedig ide ballagnak az általános és középiskolás végzősök. Különböző jellegű előadások megtartására is kölcsönözhető egy-egy terem... Szinte tolonganak itt a vendégek is. Nem csoda, hogy mind kopottabb a nagy- és a kisterem meg a többi helyiség. A színpad is felújításra vár, mint ahogyan sok minden más. Nincs hangosító berendezés, mind több a hiánykellék... Az egyesület állandó alkalmazottjai nincsenek kellőképpen megfizetve, mert nincs is miből. Gondot okoz az épület karbantartása, a rezsiköltségek fizetése... Sok a gond lépten-nyomon... Mégis: szeretnénk megünnepelni az egyesület fennállásának 50., illetve 60. évfordulóját, akár szerényen is, de közösen mindazokkal, akikkel együttműködünk. Azokkal, akik - úgymond - ebben a művelődési otthonban nőttek fel, lettek nagyok, s azokkal is, akik majd itt nőnek fel és innen indulnak tovább... Meg azokkal is, akik csak néha-néha tévednek be ide. De legyen ez a ház elsősorban a műkedvelőké, akik nem vágynak látványos rendezvényekre, csak az alkotómunka örömére és csendjére - s akik tisztelői Petőfi Sándornak is, az intézmény névadójának. BERÉNYI Ilona Évfordulók Kettős ünnep előtt EGY RÉGI KÉP A PETŐFI KÉT NÉPDALÉNEKESÉRŐL: FÁBIÁN BORISKA ÉS MÓKUS FERENC A MIKROFON ELŐTT 19/1995. NOVEMBER 2.