Családi Kör, 1996. január-március (7. évfolyam, 1-13. szám)
1996-01-04 / 1. szám
Egykoron a vajdasági vizek mentén a szegény emberek ez idő tájt már javában vágták a nádat. Ha kemény volt a tél, jégről álltak munkához, ha enyhébb, vállalták az ezzel járó minden nehézséget és csónakból gyűjtötték a kévéket, ki azért, hogy a tavasszal befedje szegényes házának a fedelét, ki azért, hogy egy kis pénzt kapjon érte. A nádvágás ma is jó üzletnek bizonyul, pedig a nádfedeles házak sorra eltűntek vidékünkön. A nádért pénzt kap az, aki vágja, de még inkább, aki feldolgozza. Erről bizonyosodhatunk meg, ha belépünk a monostorszegi (Backi Monostor) Anica Strangar családi házába, amely egyben a tulajdonában levő cég székháza is. Korszerű, külföldről beszerzett gépeken stukatúrt és nádlemezeket készítenek itt, s a nagyjából ismert vevők folyamatosan viszik is az árut. - Nekünk nem kell reklám - mondja a férj, Mato Strangar, aki egy épületanyaggal kereskedő vállalat tulajdonosának mondja magát, miközben két felnőtt fiát, Stipant és Aleksandart is bevezeti az üzleti világ titkaiba. Mert, hogy vannak titkok, az bizonyos. A családfő csak négyszemközt mondja el például, a gazdasági zárlat ideje alatt milyen úton került el Monostorszegre a nád fűtéséhez szükséges külföldi cinkdrót, amely nélkül leállt volna a termelés. Lám, vidékünknek még az olyan ősi épületanyaga is, mint a nád, csak külföldi anyaggal kombinálva kerülhet piacra! Akiknek a szankciók is kedveztek A családi vállalkozásban beindult üzem lassan három évtizedes múltra tekinthet vissza. A házaspár ’68-ban kezdte, akkoriban maguk vágták a nádat a környékbeli vizek partján, kézzel fonták a stukatúrt, és szinte egész Vajdaságban árulták. Az első gépet ’74-ben vették, akkor már könnyebben ment a munka. - Mi azt mondhatjuk, hogy nekünk kedvezőek a szankciók - mesélik. - Korábban szigetelőanyagként az építőiparban műanyagot, üveggyapotot használtak, s csak a gazdasági zárlat idején jutott eszükbe ismét a nád mint kiváló hő- és hangszigetelő anyag. A mi ötletünk volt, hogy kivizsgáltatjuk és a jugoszláv előírások szerint szabadalmaztatjuk a termékeinket. A vizsgálatok azt mutatták ki, hogy az itt készült nádlemezek mind a homlokzatoknál, vivő- és válaszfalaknál, tetőknél, tetőtérbeépítéseknél, de dekoratív építőelemként is egyaránt kiválóan megfelelnek: kevés tömegben is jó hang- és hőszigetelője, ellenállóak a savas anyagokkal szemben, egyszerű a beépítésük és gazdaságosak. A beépítés egyszerűségéről és a gazdaságosságról az egykori bezdáni Beton Építővállalat munkatársai és a környék másik híres „nádgyárának” a tulajdonosa, Kedves Sándor is sokat tudnának mesélni.. - Azok a gépek, amelyekkel akkoriban dolgoztunk, még ma is bírják - mondja Kedves Sándor, aki kilenc évvel ezelőtt, nyugdíjba vonulásakor felszámolta a 26 évig működött stukatúrkészítő üzemét, és a tapasztalatait sokban átadta Strangaréknak, a gépei pedig Fehértemplomra kerültek, ahol még ma is működnek. A bezdániak tapasztalatai Bezdánban nagy hagyománya volt a nád feldolgozásának, de most nincs, aki csinálja - meséli Kedves Sándor. - Akkoriban sok mindennel próbálkoztunk, és több, nádlemezekből készült ház még ma is bizonyítja itt Bezdánban, de például Zentán is, hogy szakszerűen dolgoztunk. A Beton Építővállalat egyik vezetőjével, a megboldogult Kovács Jánossal Eszéken, a nisi Gradevinarral kooperációban építettünk kétemeletes épületet, de még Nisben és másutt is vannak nádlemezekből készült házak, amelyek nagyon jól beváltak. Nagyon fontosak a sarki kötések, ha ezek jók, a nádlemezek rendkívül időtállóak. Tulajdonképpen akkoriban ismertük fel ismét a nád előnyeit, amikor innen tőlünk a munkaerő vándorolni kezdett Nyugatra, és az ott látott házak megoldásait itthon kezdték alkalmazni - folytatja. - Az új München például nádlemezből épült, lényegében tehát mi sem csináltunk újat, amikor nádházakat kezdtünk építeni. Haladó gondolkodás kell ahhoz, hogy elfogadja a piac és alkalmazza mindazokat az előnyöket, amelyeket az ilyen építkezés hoz. A nádlemezekből gyorsan készülhetnek az épületek, mégpedig a klasszikus objektumhoz viszonyítva féláron. Előny az is, hogy a téli időszakban is lehet dolgozni vele, tehát a gyorsépítkezésre nagyon alkalmas nemcsak lakóházak és vendéglátóipari objektumok, hanem mezőgazdasági épületek esetében is. Újabbnál újabb ötletek Hogy napjainkban is van keletje a nádnak, jelzi az a látvány is, ami ezekben a napokban tárul elénk, ha Bezdánból a Ferenc-csatorna mentén haladunk Monostorszeg felé. Hatalmas teherkocsikra rakják a nagy kévéket és szállítják feldolgozásra, ezúttal Strangarékhoz. Számukra azonban nem elegendő a Bezdánban, Monostorszegen és környékén vágható nád. Apatinban és távolabb is vásárolnak azoktól, akik vállalják a nádvágás nehéz munkáját. A kombinátoktól, a DTD vállalattól bérbe vett terepek egy részét azonban maguk tartják karban, hogy biztosítva legyen a jó nyersanyag, hiszen a terv évi 50 000-60 000 nádkéve feldolgozása. - Úgy vagyunk ezzel, mint minden más munkával. Ha egyszer beindul valami, nem lehet megállni, akkor mind többet és mind többet kell dolgozni, jönnek az új ötletek, amit ki akarsz próbálni, és így gyakorlatilag sohasincs megállás - mondja Mato Strangar, miközben végigvezet az üzemen. A lemezeket és a stukatúrt készítő gépek mellett egyaránt lányok, asszonyok dolgoznak, akik szemmel láthatóan szakszerűen végzik a munkájukat. Tizennyolc munkást foglalkoztatnak, de sokan idénymunkában dolgoznak be Strangaréknak. S hogy mit is jelent ez a többségében sokácok, részben magyarok lakta kis faluban, elég, ha tudjuk, hogy a közintézményeken és a most is súlyos nehézségekkel küzdő hajógyáron kívül itt semmilyen más üzem nincs. Volt itt egy amerikai, aki, amikor megnézte az üzemünket, azt a megjegyzést tette, hogy sok itt a hulladék, azt is fel kellene használni, hiszen számos bontott épület által bizonyítható, hogy a nád mennyire megőrzi acélosságát a malter alatt. Ez adta az ötletet, hogy a hulladékból gipsszel keverve kész válaszfalakat készítsünk. Ez a közeli terveink egyike, de gondolkodunk szabvány-méretű építészeti dekoratív dolgok gyártásán is. Ezt a családot, ahol ennyi a vállalkozókedv, igazán nem kell hát félteni. A kívülálló ehhez csupán azt a kívánságot adhatja hozzá, hogy vidékünk ősi épületanyagának, a nádnak a feldolgozása egyrészt minél több embert juttasson jó minőségű, olcsó épületanyaghoz, másrészt minél több családnak adjon jó kereseti lehetőséget. FRIEDRICH Anna k üzemében készült nádlemezeket AZ ELSŐ ÖKOLÓGIAI ÉPÜLETNEK MINŐSÍTETT LAKÓHÁZ ÚJVIDÉK KÖZPONTJÁBAN. AZ 1994-BEN ÉPÜLT HÁZ HANG- ÉS HŐSZIGETELÉSÉT NÁDLEMEZEKKEL OLDOTTÁK MEG 10/1996. JANUÁR 4.