Családi Kör, 1997. január-március (8. évfolyam, 1-13. szám)
1997-03-13 / 11. szám
Február közepén a tókai Petőfi Sándor Művelődési Egyesület tagjai bemutatták Bókai János Szakíts helyettem című háromfelvonásos vígjátékát, Szántó László rendezésében. A bemutatót több mint kétszázan nézték meg. A vígjátékban felléptek: Szántó Tivadar, Németh Antal, Farkas Erzsébet, Fazekas Aranka, Aranyos Sándor, Sípos Judit, Baka András, Bálint Mónika, Bokor Zsolt és Losonc Lóránt. Az előadás után bemutatkozott az egyesület ifjúsági csoportja is: Margaret Mayo francia írónő A gólya című bohózatát vitte színre, Baka András rendezésében. A szereplők Nagy Tibor, Losonc Lóránt, Csordás Izabella, Szabó Sarolta, Sági Mónika, Aranyos Sándor, Sípos Judit és Bálint Nándor voltak. A tóbaiak előadásával megkezdődött a válogatás a műkedvelő színjátszóknak a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség által meghirdetett 2. tartományi találkozójára. Ezt, mint ismeretes, április elején Kisoroszon szervezik meg. A szakmai zsűri huszonkét előadást néz meg, s ebből 6-9-et választ ki a szemlére. A tóbaiak előadása volt az első, amelyet megtekintettek a VMMS2 képviselői. A következő nap Kupuszinára utaztak, és így sorban bejárják a fél Vajdaságot. A 22. előadás elbírálása után hoz végleges döntést a zsűri. Tabán megjelent Vörös Henrik, a VMMSZ titkára, Koria Miklós színész, a szakmai zsűri képviselője és a kisoroszi Berta Ferenc, a Vajdasági Magyar Amatőrszínházak és Színjátszó Csoportok 2. Találkozójának házigazdája. - A tóbai Petőfi Művelődési Egyesület nagyon fontos szerepet játszik a falu éleben, mert kiegészíti a fiatalok szórakozási lehetőségeit - hallottuk Szántó Róberttől, az egyesület elnökétől. Hozzátette: - A lányok és a fiúk örömmel járnak az összejövetelekre. Közösen ápoljuk a hagyományokat, és úgy érzem, sok mindenben hozzájárulunk a vajdasági magyarság önazonosságának megőrzéséhez. Örülünk, hogy a tóbai közönség ilyen szép számban megjelent, mert ez azt bizonyítja, hogy a helybeliek igénylik az ilyen jellegű szórakozást, és tetszik is nekik, amit csinálunk, támogatnak bennünket. Szeretnénk növelni a tagság létszámát, még több fiatalt bevonni a munkába. A színjátszás mellett jó lenne megalakítani a népi tánccsoportot is, de - sajnos - nincs koreográfusunk. Ha találunk valakit, aki foglalkozna a táncosokkal, akkor megalakítjuk a csoportot. A színjátszók különben a tóbai bemutató után bánáti vendégszereplésekre indulnak. - Én 1993 óta foglalkozok rendezéssel - mondja Szántó László -, különben földműves vagyok. Szabad időmben, kedvtelésből szórakozok színjátszással. Nagyon szeretem ezt a munkát, nagyon a szívemhez nőtt a fiatalokkal való foglalkozás. Még általános iskolás koromban, a nyolcadik osztályban kezdtem el szerepelni, Tóth Mátyás rendező idejében. Miután Matyi bácsi betegség miatt abbahagyta a munkát, a keresztfiaim, Robi és Tivadar megkértek, hogy csináljunk valamit együtt, kezdjünk el dolgozni az egyesületben. Hát így kezdődött. A saját tapasztalataimat használom föl. Sajnos, hiányzik a szakmai segítség. Kapcsolatban vagyok a környező magyar falvak művelődési egyesületeinek vezetőivel, rendezőivel, és általuk jutok újabb szövegkönyvekhez. Szeretnénk továbbra is dolgozni, újabb színdarabokat előadni. A tóbai közönség nagyon szereti a zenés komédiákat, de - sajnos - nincs zenekarunk, így hát megmaradunk az egyszerű vígjátéknál. A tóbai bemutatón egyébként kitűnt alakításával a két főszereplő, a papírgyáros feleségét alakító Farkas Erzsébet és a doktor úr szerepét játszó Szántó Tivadar. Farkas Erzsébet mondja: - Lassan tíz éve, hogy játszom az egyesületben. Itt élek Tabán. Kanizsán jártam kerámiai szakiskolába, s most munkanélküli vagyok. Nyaranta mezőgazdasági idénymunkát végzek. Tóth Matyi bácsi keze alatt kezdtem színészkedni, most pedig Szántó László rendezővel próbálunk. A legszebb szerepem a Minden jó, ha a vége jó című vígjátékban volt, ahol egy parasztlányt alakítottam. Tetszett még a Szép Salamon Sára, amelyben egy középkorú hölgy voltam, de mai szerepekben is föltalálom magam. Nagyon szeretek játszani. Jó itt együtt lenni az egyesületben, előadásokkal szórakoztatni a közönséget meg önmagunkat. Szántó Tivadar: - Én öt éve kezdtem az egyesületben dolgozni. Az első szerepem a Hotel Napóleonban volt, ahol egy fiatal ügyvédet alakítottam. Itt élek Tabán, és földműveléssel foglalkozom. A színjátszást jó időtöltésnek tartom, más szórakozási lehetőség úgysincs nagyon a faluban. Nagyon örülünk, hogy az idén sikerült felújítani a díszletet a helyi közösség segítségével. Hamarosan indulunk vendégszerepelni, elmegyünk Tordára, Csernyére, Ittabére, Muzslyára és Lukácsfalvára. Szeretnénk eljutni Kisoroszra is, a műkedvelők tartományi találkozójára. Az utóbbi években a Molin Földműves-szövetkezet autóbuszával jártunk vendégszerepelni. A szállítás költségeit mi, színjátszók, ledolgoztuk a birtok földjein. Remélem, az idén is használhatjuk az autóbuszt. A tóbai színjátszók előadását - mint említettem - megtekintette Korda Miklós, a szakmai zsűri képviselője is, és így nyilatkozott: - Meglepett, hogy itt, Tabán ennyi lelkes ember ilyen szépen együtt dolgozik. Nagyon örülök, hogy a közönség ilyen szép számban megjelent - öregek, fiatalok és gyerekek egyaránt. Nagy öröm lehet ennyi ember előtt szerepelni. Kívánom, hogy ilyen lelkesedéssel folytassák a színjátszást, mert, ezzel a falu szellemi élete tovább gazdagodik. Életet, örömet és erőt visznek így a fiatalok a falu életébe. Sikeres munkát kívánok! NAGY Erzsébet A TÓBAIAK SZÍNJÁTSZÓI AZ ELŐADÁS VÉGÉN (Tóth Róbert felvétele) Marija Simokovic ady figyelme kisagyamon a moszkva tér önkiszolgálója előtt ady endre ásványvízért ácsorgott pár üveggel szatyrában a tél leheletét bordái közt szűrte a város az emberek reménységei a másnapba sorra olvadoztak autóbuszra várva adyt észre se vette senki a város ködheggyé nőtte magát és belépett a mesébe hogy ady figyelme kisagyamon immár szokett ösztönnel mégsem mozdulhattam ady felé B. Foky István fordítása B. Foky István Megfáradottság papírvékonya hetedik csigolya porca beállt az idő ha szavát már nemigen tudhatjuk magyarra énekelni és megjött a pacsirta nyárban didergőnek s mindenütt dudva hever vályog-szíveken ne csobogj vér-nap csak maradj vasszögekkel döfötten sajgó önmagunk szarkofágján a megfáradottság leült bennünk is hajnalodni * A két szabadkai költő nemrégiben közös, kétnyelvű kötetet adott ki Maria theresiopolis címen eredetiben és egymás fordításában. Ebből a kéthangú könyvből választották a fenti szemelvényeket. 21 / 1997. MÁRCIUS 13.