Családi Kör, 2000. január-március (11. évfolyam, 1-13. szám)
2000-02-17 / 7. szám
Látogatóban Nádfödeles Amikor a Temerin fölötti Jegricska patakon, majd a bácsföldvári csatorna holt ágán is először bepillézett, aztán befagyott az állóvíz, megjelentek a nádvágók. Igaz, a hajnali, úszó ködben, az autóbuszból nézve csak sejtettük, hogy a zúzmarás nádtengerben ők munkálkodnak. Ellenben az bizonyos, hogy Temerinben Majoros Pál és csapata az egyetlen dél-bácskai nádvarró. Pali barátomat már régebbről ismerem, a helyi Kertbarátok Körének lelkes tagja, a szépen fölépített, nádtetős Gulyás csárda - amit bérbe adott - tulajdonosa. Érkeztemkor a csárdával és a mellette levő családi házukkal átellenben nádkúpok álltak. Valahonnan frissiben vágva hozták oda. A nádtetők gyártásának tudójától természetesen illett először afelől érdeklődni, milyen is volt az idei nádtermés, mert előzőleg a tévében látottakból ítélve például a Balatonon nem volt olyan, amilyent elvártak. - Az idei nagyon rossz volt - mondta Pali. - Valami rozsdaszerűség támadta meg a nádasokat, és nem olyan acélos a szálja, amilyennek lennie kellene, amilyen a tetőzéshez kell. Valami történt a természetben. - Honnan hát az acélos nád? - Törökbecse környékéről, a földvári Prágai József csapata vágta. Különben mi vagyunk a dél-bácskai területen az egyedüli nádtető-csinálók. A bánáti erzsébetlakiak is ismertek, híresek erről, de ők még másként is hasznosítják a nádat. Van egy holland film erről, még nem láttam, de én is szeretnék ilyent készíttetni. Azért, hogy esetleg a fiatalok is kedvet kapjanak ehhez a munkához. Szép, izgalmas és jól fizetett munka ez. - De már lejárt a nádfödeles kis házak ideje. Manapság a cserép és a palatető a menő. - Nem éppen. Lám, Újvidéken több nádfödeles ház is állami védelem alá került, a Kraljevic Temerinben kicsi házak Marko utcában. Azokat is mi gondozzuk. A Sava Vukovic utcában Tomislav Pavlov nádas házát három évvel ezelőtt újítottuk föl. A székváros egyik legszebb ilyen háza lett. Temerinben negyvenegy nádas házat tartunk gondozás alatt. - Honnan a csárdatulajdonosnak az ötlet, hogy nádvarrással, nádtetőzéssel foglalkozzon? - Annak idején, amikor a csárdát építettük, megkérdeztem Melitta lányomtól, hogy palatetőt vagy cserepet tegyünk-e rá. Azt válaszolta: nádat. Nem csoda, hiszen a nászom, Tóth László kitűnő nádvarró volt, s aztán ő födte be a csárdát. Különben az utolsó „eredeti” nádvarró mester Temerinben Kovács Mihály bácsi volt. Gondoltam egyet: meg kell tanulnom ezt a mesterséget. Mert ugye az időjárás is, a múló idő is bele-belemar a tetőbe, javítani, újítani kell, de majd nem lesz, aki ezt elvégezze. 1985-ben vágtam bele ebbe a mesterségbe. Közben betoppant Darázs Imre fémesztergályos, a helybeli csapágygyár munkása, egyébként szabad idejében szintén „nádas”. Őt kérdeztem arról, hogy milyen szerszámokat használnak a nádazáshoz. Elsőnek a pofázót kezdte sorolni ami a tető vasalására és a nádszakáll zsinórba hozására szolgál. Aztán a verőt, amivel lépcsőzetessé tesszük a nádszálakat. Majd a varrótűz, aminek nagy a lyukja, hogy az a kötél is áthúzható legyen rajta, amivel megerősítjük az állásokat a tetőn. A tű másik rendeltetése a varrás. Innen is az elnevezés, hogy nádvarró. A munka kelléke még a javításra szolgáló borotvaéles balta, a fogó és a metszőolló. Ismét Majoros Pál: - Az idő múlásával rájöttem, hogy érdemes ezt a szakmát folytatni, és bizonyos begyakorlás után önállósítottam magam. Ketten kezdtük el a munkát, most hárman vagyunk. S lám, ránkbízták az államilag védett nádtetős házak fölújítását, tatarozását. - Mennyibe kerül egy ház nádfödelezése? - Nem olcsóbb, mint a cserepezés, de... Azokat a nádkúpokat, amiket idejövet láttál, Ledincére szállítjuk. Ott, közel a Dunához, épül egy ház vagy inkább villa. Külföldről jött haza valaki, és olyan házat akar, amelyet nád föd. Magyarországon egyenesen státusszimbólumnak számít, ha valakinek nádfödeles a hétvégi háza. A nád nemcsak tetőzésre, hanem másra is szolgál? - Építkezésnél a stukatűrhoz keresett anyag, kemény valutát fizetnek érte. Mi Temerinben javításokat végzünk vele, meg napernyőt készítünk belőle. Egy-egynek négy méter az átmérője, ez a szabvány. Tíz kvaterkázó is elfér alatta. Kedvelt az ilyen lugas, a filagória. Egy ilyen 180-200 márkába kerül, attól függően, hogy milyen vastagra kérik. Épp ezzel kapcsolatban volt egy nevetséges esetem is. - Amikor nyári nyihogót csináltatok - szólt közbe a feleség, Majoros Boriska. - Tudja, ezeknek a napernyőknek ez a tréfás elnevezése - magyarázta meg. - Az történt - folytatta a férj -, hogy a napernyő készítésekor elfogyott a nád, de olyan feltétel nem is volt az alkuban, hogy ne ázzon be, hanem csak annyi, hogy napfogó legyen. A munka befejezése után hatalmas zápor kerekedett, és itt-ott beázott, csöpögött a tető. Mit ad Isten, épp akkor talált jönni a gazda a pénzzel. Hogy ne vegye észre a beázást, odaálltam a becsurgó részhez, mire a gatyámon is átfolyt az esővíz. Helyet kellett hát változtatnom, mire a megrendelő rájött a csalafintaságra. No, akkor nem is nyálazta le a pénzt, de később mégiscsak rendbehoztuk a dolgot. - Veszélyes is lehet a nádtető, vagy éppen a nyári nyihogó... - Erre is van megoldás, a szigetelő. Üvegvíznek nevezik, tűzálló réteget képez. Közben megmarad a nád eredeti színe, s tovább tart a tető élete is. - Lesznek-e Imrén, illetve a csapaton kívül, akik majd megkedvelik, folytatják ezt a ma már ritkának számító mesterséget? - Árpád fiam, különben díszműbőrös, hangszertokokat is készít, eltanulja a mesterséget. Megéri neki, mint ahogy nekünk is. KÁNTOR Oszkár MAJOROS PÁL ÉS DARÁZS IMRE SZERSZÁMAIKKAL A NÁDKÚPOKNÁL AZ ÚJVIDÉKI PAVLOV-HÁZ JAVÍTÁS UTÁN A NÁDFÖDELES GULYÁS CSÁRDA TEMERINBEN A NÁDBÓL KÉSZÜLT NAPERNYŐK, AZAZ NYÁRI NYIHOGÓK 14/2000. FEBRUÁR 17.