Családi Kör, 2001. április-június (12. évfolyam, 14-26. szám)

2001-04-05 / 14. szám

Távlatban kell gondolkozni Beszélgetés Kazi Istvánnal, a nagybecskereki Petőfi Sándor Művelődési Egyesület titkárával nagybecskereki Petőfi Sándor Művelő­dési Egyesületben is vannak olyan szor­galmas művelődési dolgozók, aktivisták, akiknek a szavára oda kell figyelni. A dr. Tordé László elnökletével működő művelődési egyesületre nem az elvonultság és a zártság jellemző. Itt mindig történik valami, így van ez voltaképpen megalakulása óta, amikor a föld­szinti székházban a piac sarkán, szombaton­ként Mihalkovity Búza Ferenc, Babinszki Ist­ván, Zádor Imre, Boros Mirjana és István meg a többiek kabaréműsorokkal szórakoztat­ták a közönséget, vagy alkalomadtán irodalmi esteket szerveztek. Leírhatatlan, mámoros si­kerek színhelye volt egykor a Dunderski-palota színházterme, a Tosa Jovanovic Népszínház színpada. Ott minden sugárzott a lelkesedés­től, így lett az évek során a becskereki Petőfi a bánsági magyarok egyik jelképe. - Milyen munka folyik itt jelenleg? - kér­dezzük Kazi István titkártól? - Bizony sokan felszedték a horgonyt - mondja beszélgetőtársam -, és sokan elhunytak. Ám itt, a műkedvelőket mindig a tervek és a ten­­niakarás ösztönözte, nem pedig a pénz. Akkor is, amikor a legsanyarúbb volt a bánsági magyarság helyzete. Igazán nagy, erőnket meghaladó fel­adatokkal sohasem foglalkoztunk. Sohasem akartunk hegyeket mozgatni, de örömmel közöl­hetem, hogy itt tevékeny munka folyik, nem keve­sebb, mint 15 szakcsoportban, és ami a legfon­tosabb: ez a munka folyamatos. Szeretném, ha elbeszélgetne Bodó Poturk­a Mária könyvtáros­sal, Gere Annával, Pacsa Irmával és Szőke Ár­páddal, akik a néptáncosokat vezetik, vagy Ba­lázs Jánossal, Prokin Eleonórával és Takarics Róberttel, a színjátszók „spiritus rectoraival”. Esetleg szóra bírhatná a kézművesműhely cso­portvezetőit: Horváth Rózsát és Németh Györ­gyöt, továbbá Dékány K. Esztert (kézimunká­sok), Csuka Józsefet (népi zenekarok), Tényi Editet (népdalénekesek), Flaman Istvánt (cite­­racsoport), Dudvárszki Évát (játszóház), Tabacs­­ki Arankát (irodalmi szakcsoport), Somogyi Sándort (informatikai szakcsoport), Zámbó Zsoltot (Magyar Fiatalok Gyülekezete), Szelle Károlyt (szavalok), Vastag Miklóst (vigalmi klub), Bálint Arankát és másokat. Velük kelle­mes dolgozni. Ők féltve őrzik az elődök hagyaté­kát, de egyben önálló utakon is járnak, a sok száz fiatallal megpróbálnak egy autentikus világot teremteni. Az egyesületben következetes törek­vés és dicséretre méltó igyekezet, hogy a szak­osztályvezetők távlatban is gondoskodnak az utánpótlásról, azzal, hogy élesztgetik és ápolják a legfiatalabbak munkaszeretetét. Ők élénk, szel­lemes és bátor lelkek. - Szóljunk most talán a közelmúlt esemé­nyeiről. - Nos, sikerült növelnünk az egyesület szak­csoportjainak számát. A szakosztályvezetők ilyen irányú igyekezete sikerrel járt, és dicséretet is érdemel. Jubileumokról is megemlékeztünk. A kereszténység 2000. évének és a magyar álla­miság 1000. évének ünnepi programja valójá­ban a Bánság központi millenniumi ünnepségso­rozata színvonalasra sikeredett, több különféle rendezvénnyel. Megemlékeztünk továbbá a ma­gyar kultúra napjáról, Mohácson is vendégszere­peltünk, a Gyöngyösbokrétán és a Durindón is jelen voltunk, s a költészet napja sem múlott el eseménytelenül. Tényi Edit valamennyi rendez­vényünkön tündökölt. Egyesületünk a Petőfi Sándor nevét viselő magyar művelődési egyesü­letek első, kishegyesi találkozóján is jelen volt. Az Ürményházán megtartott I. Evangelizációs Szavalóversenyről Szelle Károly tanítványai több díjjal, elismeréssel tértek haza, de sikert arattak Debrecenben is. A színjátszók két bemutatóval kedveskedtek a közönségnek, s a munkába fia­talok is bekapcsolódtak. A Játszóház csapata Csonoplyán mutatkozott be, a MIRK-ről pedig a Petőfi tagjai díjakkal tértek haza. A kézműves­­műhely Magyarországra is elküldte munkáit, a Szólj, síp, szólj rendezvényen pedig Rácz Szilvia III. helyezést ért el. Emellett jelmezbált rendez­tünk, évzáró rendezvényünket pedig, telt ház előtt, a Népszínházban tartottuk meg. Pintér Ti­bor személyében táncoktatót szerződtettünk Békéscsabáról, megemlékeztünk nemzeti ünne­pünkről, március 15-éről stb. A Magyar népi iparművészet remekei című kiállításunkat a Városi Múzeumban tekinthették meg az érdeklődők. Aracson alkalmi műsort szerveztünk, szép könyveket díjaztunk. Tellett az erőnkből a nagyszabású millenniumi rendez­vénysorozatra, a gálaműsorra. Egy estet szentel­tünk Fessl Erzsébetnek, s nem maradt el a B. Szabó György-napok sem. A tájolást is felvál­laltuk egy hagyományápoló, népies, egész estét betöltő műsorral. Azzal Kikindán, Csernyén és Újvidéken vendégszerepeltünk. S vendégül lát­tuk a csernyei és a törökbecsei műkedvelőket. - Már az eddig hallottak is szorgos tevé­kenységről tanúskodnak. Úgy tudjuk azon­ban, hogy nemrég tartották meg az egyesü­let tisztújító közgyűlését. - Igen, és akkor került sor a tisztújításra is. Az új igazgatóbizottság tagjai: Antal Erika, Tóth Márta, Urbán János, Erőss Sándor, Szőke Ár­pád, Dániel Pál, Dugyik János, dr. Tordé Lász­ló, Szöllössy László, Csuka József és Ormai Attila. Az új nemzedékek egyszer majd nekik kö­szönhetik a műkedvelői eszme fennmaradását. Beszélgetésünk során gondról, problémáról nem is esett szó. Kazi István nem panaszkodik, de dr. Tordé László, az egyesület elnöke sem. A nagybecskereki Petőfi Művelődési Egyesületben csupa mosolygó emberrel találkoztam. Búcsúzó­ul ezt írhatom csak le: „Köszönjük, bánságiak". BARÁCIUS Zoltán A PETŐFI SZÍNJÁTSZÓI 2001. április 5. Doniad med Kft. MÉZFELVÁSÁRLÓ ÜZEM Tulajdonos: Budai István Torda, Tito marsall u. 68. Tel.: 023/831-241 * Folyamatosan felvásárolunk MINDENFAJTA MÉZET * Azonnali fizetés * Elmegyünk érte * AZ EDÉNYEKET VISSZASZÁLLÍTJUK 21

Next