Családi Kör, 2001. október-december (12. évfolyam, 40-52. szám)

2001-12-13 / 50. szám

Gyógyulás csak pénzért Egy jóindulatú névtelen levél nyomán árom fiatal munkásasszonnyal ülünk egyi­­k:,:: ; ;kőjük kishegyesi otthonában. Egy névte­­­­len levél vezetett el hozzájuk. Egy negye­­d-®_2dik munkatársuk vagy munkatársnőjük hozzánk címzett levele, amelyben arra kér ben­nünket, keressük föl Sztancsik Editet és Hege­dűs Csillát, akik „pénzgyűjtési akcióba kezdtek egy beteg, 38 éves ember részére”. Sajnos, a téma nálunk már szinte mindennapi. Életet mentő műtéthez, gyógyszerhez csak úgy juthat legtöbb beteg embertársunk, ha a jó szándékú emberek összeadják a rávalót. Ezúttal is erről van szó. Egy beteg emberről, akinek szinte minden reménye megvan az életben maradáshoz, mivel a betegségére létezik gyógyszer, csak éppen a rávaló hiányzik. Esetében 853 146 dinár, amen­­­nyibe - egy belgrádi gyógyszertár előszámlája sze­rint - az életmentő orvosság kerül. A kamenicai in­tézet hematológiai osztályáról kiadott elbocsátó­levélben ugyanis az áll, hogy a további terápiához feltétlenül be kell szerezni (neophodno nabavitil), és következik a gyógyszer neve. Akárhogy számol­juk is, ez bizony közel 30 ezer márka. A betegse­­gélyző szerint a megnevezett gyógyszer negatív listás, ami magyarul azt jelenti, hogy orvosi recept­re nem kapható, csak megvásárolható. Akinek van miből. És akinek nincs? - Annak hinnie kell az emberek jóakaratá­ban! - mondja Hegedűs Csilla, a kishegyesi me­zőgazdasági birtok munkásnője, aki fenti opti­mizmusától vezérelve látott hozzá kolléganőjével, Sztancsik Edittel együtt egyik munkatársnőjük, Csabai Erzsébet férje számára a gyűjtés szerve­zéséhez. - Sok jó szándék van az emberekben, bizo­nyítják a Vajdasági Bankban nyitott zsírószámlára eddig befolyt összegek. Ezzel biztatjuk Erzsit, hogy nem szabad feladni, meg kell mozgatni min­den követ, hogy hallják az emberek, miről van szó. Munkaszervezetünk, de a több­i kishegyesi vállalat is, a templom, a helyi közösség, de még a fiata­lok is, akik egy koncert bevételével segítették ak­ciónkat bizonyítja Edit is. Csabai Erzsébet, a harmadik beszélgetőtárs az utóbbi hónapok hol elcsüggesztő, hol bizako­dásra okot adó mozzanatait meséli el. Hogy mun­kásemberek, két iskolás gyereket nevelnek, az utóbbi tíz év nyomorában sem volt könnyű fenntar­tani magukat, és amikor a nyáron kiderült, hogy a csomó, amit férje, Csabai Imre testéből kioperál­tak, egy rosszindulatú daganat, bizony összeom­lóban volt a világ számukra. De akkor jött a bizta­tás, a reménysugár: a kór nem terjedt szét a fiatalember testében, idejekorán észrevették, megműtötték, és a második stádiumot kimutató leletek azt sugallják, megfelelő terápiával meggyó­gyítható. De ez a terápia, sajnos, csak pénzért vásárolható meg. Pénzből pedig eddig sem volt sok Csabaiék házában, az utóbbi hónapokban meg ami volt, az is orvosságra, kórházra ment el. - A férjemet Szabadkán műtötték, a testéből kioperált szövetmintát a belgrádi katonakórházban vizsgálták meg, de az eredményt csak tízezer dinár befizetése után tudhattuk meg­­, simítja elém a fenti összeget bizonyító nyugtát.­­ Ennyit kellett startban befizetnünk, hogy megtudjuk azt, amitől rettegtünk. Aztán jöttek a különféle gyógyszerek, vizsgálatok, mind igen drágák, a mi jövedelmünk­höz képest legalábbis nagyon drágák, amelyeket az eddig befolyt adományokból meg tudtunk vásá­rolni, de december 21-én lejár az első terápia, és meg kellene kezdeni ezt a másodikat, amihez nem tudjuk honnan előteremteni a pénzt. Szép dolog, hogy a kolléganőim így a segítségünkre siettek, megrendítő, hogy a faluban, a községben minden­hol adakoztak a számunkra, de ez a 30 ezer már­kás összeg már felülmúlja az itteni emberek erejét. Ez már túl nagy pénz. Dehogynem próbálkoztam a A Csabai Imre számára megnyitott számlaszám: Vojvodanska banka 45200-623-9-21 D. S. K. 50700-2002013340 különféle segélyszervezeteknél, mindegyiknél sze­mélyesen jártam, de sehol sem biztattak. Nem tart­ják ezt a gyógyszert, mert romlandó, csak megfe­lelő hőmérsékleten lehet tárolni, mondták az egyik helyen. A Segítő Jobb szabadkai irodájában kész­ségesen azonnal telefonáltak a budapesti központ­ba, de onnan az a válasz érkezett, hogy két beteg várja a sort ugyanerre a gyógyszerre... A Mocsáry Alapítvány azért nem tud segíteni, mert szerintük ez nem regisztrált gyógyszer... A kudarcokat nehéz elviselni, nehéz a beteg embernek, már nem is szereti meghallgatni, hova nem fordult a felesége. De a feleség nem adhatja fel, megmozgat mindent, ahol valami biztatást re­mél. Vonatra, autóbuszra ül, utazik Belgrádba, Új­vidékre, Szabadkára, Topolyára, kopogtat, foga­dást kér és remél. Mert több orvos is kimondta, van remény a gyógyulásra, csak meg kellene sze­rezni az orvosságot. Egyelőre legalább az első ha­vi dózist, aztán volna egy lélegzetnyi idő a második­hoz, majd a következőhöz. Aztán Csabai Erzsébet elmondja még azt is, hogy férje a Jugoszláv Vas­utak alkalmazottja, ott, ha minden munkás csak ti­zenöt dinárt adna, már össze is jönne a szükséges pénz, de az meg akkora óriás­vállalat, hogy Kishe­gyesről nem hallatszik el a szó a végállomásig. A mamutvállalatban nincs akkora belső erő vagy ös­­­szetartás, hogy meg lehetne szervezni a gyűjtést. Újságjukban ugyan meghirdettek több akciót is kishegyesi kollégájuk gyógyítására, de csak a kör­nyező szekciókból érkezett pénz. Munkatársnői meg csak biztatják, íme, az új­ság is meghallgatja őket, a minap az internetre is feltették felhívásukat, nem lehet az, hogy ne sike­rüljön, amikor íme a bizonyíték, több tízezer dinár összejött csak ebben a kicsi hegyesi közösség­ben... Mindenhol kopogtatni kell, nem lehet felad­ni, nem szabad feladni, még ha néha megalázó, csüggesztő is az egész dolog.­­ Mi azt látjuk, embertársaink átérzik, miről van szó, hiszen mindenki a saját bőrén tapasztal­ja, hogy csak az reménykedhet a gyógyulásban, aki meg is tudja magának vásárolni a szükséges gyógyszert. Ezért aztán lehetőségük szerint ada­koznak is­­, hangsúlyozza többször is a két gyűj­tést szervező asszonyka. - Mi továbbra is hisszük, hogy december 21- ére meglesz a pénz, egy része legalábbis, amin az egy hónapra való adagot megvehetik Csabaiék. FEHÉR MAYER Mária 12 2001. december 13. Kiket támogatnának? A Strategic Marketing legújabb felmérése A szerbiai választótestületnek majdnem a fele támogatná a Szerbiai Demokratikus Ellenzék, azaz a DOS koalícióját, ha most tartanának köztársasági parlamenti választásokat - derül ki a belg­rádi Strategic Marketing ügynökség legújabb közvélemény-kutatásának eredményeiből. Ha a múlt év októberében hatalomra jutott koalícióba tömörült pártok külön-külön versenge­nének a szavazatokért, akkor a Szerbiai Demokrata Párt kapná a legtöbb szavazatot (Vojislav Kos­tunica pártját ez esetben a szavazópolgárok 21 százaléka támogatná). A pártok megméretteté­sében a második helyen a Zoran Bindic vezette Demokrata Párt állna a szavazatok 18 százalékával. Ha a mostani hatalmi pártkoalíció szétesne és a pártok külön-külön versengenének a parla­menti helyekért, akkor a harmadik legtámogatottabb párt a Szerbiai Köztársaságban a most el­lenzéki Szerbiai Szocialista Párt lenne a szavazatok 10 százalékával. A negyedik helyen az ugyan­csak ellenzéki radikálisok, az ötödiken a Szerb Egységpárt állna a szavazatok 6-6 százalékával. A Vajdasági Szociáldemokrata Liga (a mostani DOS tagja) és az ellenzéki Szerb Megújhodási Mozgalom 3-3 százalékot kapna, az Új Szerbia 2, a Demokratikus Alternatíva, a Szerbiai Polgári Szö­vetség, a Vajdaság Koalíció és a Demokratikus Akciópárt a szavazatok 1-1 százalékát nyerné el. Egy százaléknál kevesebb szavazatra számíthatna a Szerbiai Kereszténydemokrata Párt, az Új Demokrácia, a Szociáldemokrácia, a Demokratikus Centrum... Ha a DOS egységesen jelenne meg a parlamenti választásokon, ebben az esetben a Szerbiai Szocialista Pártra a polgárok 11 százalé­ka szavazna, a radikálisokra és a Szerb Egységpártra 6-6, a Szerb Megújhodási Mozgalomra 3 szá­zaléka, miközben a választótestület 27 százaléka nem tudná eldönteni, kire voksoljon. A közvélemény­kutatás adatai szerint az egységes DOS támogatottsága a korábbi kutatás eredményeihez viszonyítva 6 százalékkal csökkent. A kutatást november 10-e és 17-e között végezték 1515 szavazati joggal ren­delkező polgár körében, 60 szerbiai község területén. A legnépszerűbb politikus továbbra is Vojislav Kostunica, a szavazatok 55 százalékával. A G17-es csoport képviselői: Miroljub Labus (a szövetsé­gi kormány alelnöke), Mladan Dinkic (a Jugoszláv Nemzeti Bank kormányzója) a választótestület 46 százalékának a bizalmát élvezi. (Beta)

Next