Családi Kör, 2001. október-december (12. évfolyam, 40-52. szám)
2001-12-13 / 50. szám
Gyógyulás csak pénzért Egy jóindulatú névtelen levél nyomán árom fiatal munkásasszonnyal ülünk egyik:,:: ; ;kőjük kishegyesi otthonában. Egy névtelen levél vezetett el hozzájuk. Egy negyed-®_2dik munkatársuk vagy munkatársnőjük hozzánk címzett levele, amelyben arra kér bennünket, keressük föl Sztancsik Editet és Hegedűs Csillát, akik „pénzgyűjtési akcióba kezdtek egy beteg, 38 éves ember részére”. Sajnos, a téma nálunk már szinte mindennapi. Életet mentő műtéthez, gyógyszerhez csak úgy juthat legtöbb beteg embertársunk, ha a jó szándékú emberek összeadják a rávalót. Ezúttal is erről van szó. Egy beteg emberről, akinek szinte minden reménye megvan az életben maradáshoz, mivel a betegségére létezik gyógyszer, csak éppen a rávaló hiányzik. Esetében 853 146 dinár, amennyibe - egy belgrádi gyógyszertár előszámlája szerint - az életmentő orvosság kerül. A kamenicai intézet hematológiai osztályáról kiadott elbocsátólevélben ugyanis az áll, hogy a további terápiához feltétlenül be kell szerezni (neophodno nabavitil), és következik a gyógyszer neve. Akárhogy számoljuk is, ez bizony közel 30 ezer márka. A betegsegélyző szerint a megnevezett gyógyszer negatív listás, ami magyarul azt jelenti, hogy orvosi receptre nem kapható, csak megvásárolható. Akinek van miből. És akinek nincs? - Annak hinnie kell az emberek jóakaratában! - mondja Hegedűs Csilla, a kishegyesi mezőgazdasági birtok munkásnője, aki fenti optimizmusától vezérelve látott hozzá kolléganőjével, Sztancsik Edittel együtt egyik munkatársnőjük, Csabai Erzsébet férje számára a gyűjtés szervezéséhez. - Sok jó szándék van az emberekben, bizonyítják a Vajdasági Bankban nyitott zsírószámlára eddig befolyt összegek. Ezzel biztatjuk Erzsit, hogy nem szabad feladni, meg kell mozgatni minden követ, hogy hallják az emberek, miről van szó. Munkaszervezetünk, de a többi kishegyesi vállalat is, a templom, a helyi közösség, de még a fiatalok is, akik egy koncert bevételével segítették akciónkat bizonyítja Edit is. Csabai Erzsébet, a harmadik beszélgetőtárs az utóbbi hónapok hol elcsüggesztő, hol bizakodásra okot adó mozzanatait meséli el. Hogy munkásemberek, két iskolás gyereket nevelnek, az utóbbi tíz év nyomorában sem volt könnyű fenntartani magukat, és amikor a nyáron kiderült, hogy a csomó, amit férje, Csabai Imre testéből kioperáltak, egy rosszindulatú daganat, bizony összeomlóban volt a világ számukra. De akkor jött a biztatás, a reménysugár: a kór nem terjedt szét a fiatalember testében, idejekorán észrevették, megműtötték, és a második stádiumot kimutató leletek azt sugallják, megfelelő terápiával meggyógyítható. De ez a terápia, sajnos, csak pénzért vásárolható meg. Pénzből pedig eddig sem volt sok Csabaiék házában, az utóbbi hónapokban meg ami volt, az is orvosságra, kórházra ment el. - A férjemet Szabadkán műtötték, a testéből kioperált szövetmintát a belgrádi katonakórházban vizsgálták meg, de az eredményt csak tízezer dinár befizetése után tudhattuk meg, simítja elém a fenti összeget bizonyító nyugtát. Ennyit kellett startban befizetnünk, hogy megtudjuk azt, amitől rettegtünk. Aztán jöttek a különféle gyógyszerek, vizsgálatok, mind igen drágák, a mi jövedelmünkhöz képest legalábbis nagyon drágák, amelyeket az eddig befolyt adományokból meg tudtunk vásárolni, de december 21-én lejár az első terápia, és meg kellene kezdeni ezt a másodikat, amihez nem tudjuk honnan előteremteni a pénzt. Szép dolog, hogy a kolléganőim így a segítségünkre siettek, megrendítő, hogy a faluban, a községben mindenhol adakoztak a számunkra, de ez a 30 ezer márkás összeg már felülmúlja az itteni emberek erejét. Ez már túl nagy pénz. Dehogynem próbálkoztam a A Csabai Imre számára megnyitott számlaszám: Vojvodanska banka 45200-623-9-21 D. S. K. 50700-2002013340 különféle segélyszervezeteknél, mindegyiknél személyesen jártam, de sehol sem biztattak. Nem tartják ezt a gyógyszert, mert romlandó, csak megfelelő hőmérsékleten lehet tárolni, mondták az egyik helyen. A Segítő Jobb szabadkai irodájában készségesen azonnal telefonáltak a budapesti központba, de onnan az a válasz érkezett, hogy két beteg várja a sort ugyanerre a gyógyszerre... A Mocsáry Alapítvány azért nem tud segíteni, mert szerintük ez nem regisztrált gyógyszer... A kudarcokat nehéz elviselni, nehéz a beteg embernek, már nem is szereti meghallgatni, hova nem fordult a felesége. De a feleség nem adhatja fel, megmozgat mindent, ahol valami biztatást remél. Vonatra, autóbuszra ül, utazik Belgrádba, Újvidékre, Szabadkára, Topolyára, kopogtat, fogadást kér és remél. Mert több orvos is kimondta, van remény a gyógyulásra, csak meg kellene szerezni az orvosságot. Egyelőre legalább az első havi dózist, aztán volna egy lélegzetnyi idő a másodikhoz, majd a következőhöz. Aztán Csabai Erzsébet elmondja még azt is, hogy férje a Jugoszláv Vasutak alkalmazottja, ott, ha minden munkás csak tizenöt dinárt adna, már össze is jönne a szükséges pénz, de az meg akkora óriásvállalat, hogy Kishegyesről nem hallatszik el a szó a végállomásig. A mamutvállalatban nincs akkora belső erő vagy összetartás, hogy meg lehetne szervezni a gyűjtést. Újságjukban ugyan meghirdettek több akciót is kishegyesi kollégájuk gyógyítására, de csak a környező szekciókból érkezett pénz. Munkatársnői meg csak biztatják, íme, az újság is meghallgatja őket, a minap az internetre is feltették felhívásukat, nem lehet az, hogy ne sikerüljön, amikor íme a bizonyíték, több tízezer dinár összejött csak ebben a kicsi hegyesi közösségben... Mindenhol kopogtatni kell, nem lehet feladni, nem szabad feladni, még ha néha megalázó, csüggesztő is az egész dolog. Mi azt látjuk, embertársaink átérzik, miről van szó, hiszen mindenki a saját bőrén tapasztalja, hogy csak az reménykedhet a gyógyulásban, aki meg is tudja magának vásárolni a szükséges gyógyszert. Ezért aztán lehetőségük szerint adakoznak is, hangsúlyozza többször is a két gyűjtést szervező asszonyka. - Mi továbbra is hisszük, hogy december 21- ére meglesz a pénz, egy része legalábbis, amin az egy hónapra való adagot megvehetik Csabaiék. FEHÉR MAYER Mária 12 2001. december 13. Kiket támogatnának? A Strategic Marketing legújabb felmérése A szerbiai választótestületnek majdnem a fele támogatná a Szerbiai Demokratikus Ellenzék, azaz a DOS koalícióját, ha most tartanának köztársasági parlamenti választásokat - derül ki a belgrádi Strategic Marketing ügynökség legújabb közvélemény-kutatásának eredményeiből. Ha a múlt év októberében hatalomra jutott koalícióba tömörült pártok külön-külön versengenének a szavazatokért, akkor a Szerbiai Demokrata Párt kapná a legtöbb szavazatot (Vojislav Kostunica pártját ez esetben a szavazópolgárok 21 százaléka támogatná). A pártok megmérettetésében a második helyen a Zoran Bindic vezette Demokrata Párt állna a szavazatok 18 százalékával. Ha a mostani hatalmi pártkoalíció szétesne és a pártok külön-külön versengenének a parlamenti helyekért, akkor a harmadik legtámogatottabb párt a Szerbiai Köztársaságban a most ellenzéki Szerbiai Szocialista Párt lenne a szavazatok 10 százalékával. A negyedik helyen az ugyancsak ellenzéki radikálisok, az ötödiken a Szerb Egységpárt állna a szavazatok 6-6 százalékával. A Vajdasági Szociáldemokrata Liga (a mostani DOS tagja) és az ellenzéki Szerb Megújhodási Mozgalom 3-3 százalékot kapna, az Új Szerbia 2, a Demokratikus Alternatíva, a Szerbiai Polgári Szövetség, a Vajdaság Koalíció és a Demokratikus Akciópárt a szavazatok 1-1 százalékát nyerné el. Egy százaléknál kevesebb szavazatra számíthatna a Szerbiai Kereszténydemokrata Párt, az Új Demokrácia, a Szociáldemokrácia, a Demokratikus Centrum... Ha a DOS egységesen jelenne meg a parlamenti választásokon, ebben az esetben a Szerbiai Szocialista Pártra a polgárok 11 százaléka szavazna, a radikálisokra és a Szerb Egységpártra 6-6, a Szerb Megújhodási Mozgalomra 3 százaléka, miközben a választótestület 27 százaléka nem tudná eldönteni, kire voksoljon. A közvéleménykutatás adatai szerint az egységes DOS támogatottsága a korábbi kutatás eredményeihez viszonyítva 6 százalékkal csökkent. A kutatást november 10-e és 17-e között végezték 1515 szavazati joggal rendelkező polgár körében, 60 szerbiai község területén. A legnépszerűbb politikus továbbra is Vojislav Kostunica, a szavazatok 55 százalékával. A G17-es csoport képviselői: Miroljub Labus (a szövetségi kormány alelnöke), Mladan Dinkic (a Jugoszláv Nemzeti Bank kormányzója) a választótestület 46 százalékának a bizalmát élvezi. (Beta)