Családi Kör, 2005. július-szeptember (16. évfolyam, 27-39. szám)

2005-08-04 / 31. szám

S­itartóak és következetesek az ürményháziak: ebben a bá­náti faluban mindig az adott napon, Szent Anna napján­­ tartják a templom búcsúját, úgy, ahogy az 1835-ben épült és 1868-ban felszentelt templomuk ünnepét az őseik megálmodták. Igaz, talán nagyobb és fergetegesebb lenne az ün­nep, ha előző vasárnap, vagy az Anna-napot követő vasárnap tarta­nák, de ők tisztelik a hagyományokat. így volt ez az idén is: az idei búcsút is pontosan Szent Annakor, azaz a múlt kedden tartották. A napsütéses időjárás sokakat ezen a napon is a mezőre, az ara­tás kedves kötelezettségére kényszerített, de azért fél 11 -kor az ün­nepi misén tele volt a templom. Aki csak tehette, megjelent, hogy együtt legyen a mintegy 850 főnyi katolikus közösség e szép ün­nepén. Msgr. Erős Lajos helybeli plébános július 4-én mutatta be ünnepi aranymiséjét, így ez alkalommal paptársainak engedte át az ünnepi mise vezetését. Az ünnepi prédikációt P. Nagy Endre székelykevei karmelita áldozópap mondta, akit nemrégiben szen­teltek pappá: első miséjét július 17-én mutatta be Székelykevén. Ürményházán a katolikus közösség ünnepén a családok­hoz szólt az üzenet. A családokhoz, ahol Szent Anna, Jézus Krisz­tus nagyanyja példáját követve a fiatalabb és az idősebb nemze­dék együttélése, kölcsönös tisztelete és egymás segítése jelentheti a boldogulást. Az egyre fogyó közösségekben az idősebbek ma­kacs kitartásának és segítőkészségének az üzenete jelenthet tá­maszt a fiataloknak az élet kihívásaival való küzdelemben, így van ez Ürményházán is, ahol Erős Lajos plébános úr az ünnepi mise vé­gén kellemes családi együttlétet kívánva egy­értelműen fogalmazott: a közös ünneplés erő­síti a családok egységét. Mondták is sokan, hogy az összetarto­zás ápolása tekintetében az idén hiányoztak a máshol élő, munkájuk miatt hazalátogatni nem tudó vendégek, vagy a környékbeli fal­vakban élő barátok és rokonok, de hát a mun­ka - különösen az aratás idején - nem ha­lasztható. A falu népe azért így is végigsétált a kirakodóvásár sátrai előtt, alkalmi búcsúfiút is vásárolt, este pedig együtt szórakozott. A környékbeli fiatalok körében is legnép­szerűbbnek számító vendéglőn kívül az esti igazi búcsúi összejövetel a helyi Petőfi Sán­dor Művelődési Egyesület épületének (a he­lyi moziteremnek) az udvarában volt, ahol egy Búcsú Ürményházán Szent Anna napján, a falu ünnepén helybeli vállalkozó szellemű fiatal sátrat állí­tott fel, és meghívta a Székelykevei Zenészek együttesét, hogy „adjon hangulatot egy igazi ürményházi Szent Anna-napi bálhoz". Az ötle­tért minden jelenlevő hálás lehetett. A több száz főnyi bálozó vidáman táncolta át az éj­szakát, aki pedig nem táncolt, az is jókedvűen vacsorázott és italozott a sátor hűvösében. Bál volt ez a javából: szerény, hangulatában ol­dott, emberi kapcsolatokban mosolygós. A helyi Petőfi műkedvelői ezúttal vendég­ként (és nem szervezőként) vettek részt a bá­lon, rájuk ősszel és télen várnak feladatok. - Készülünk Budapestre, a Kárpát-me­dencei betlehemes találkozóra, amelyen az idősebb tagjaink lépnek fel eredeti népi ha­gyományaink bemutatásával - mondja Túri Mihály, az egyesület elnöke. - Részt veszünk Debelyacsán (Torontálvásárhelyen) a dél-bánáti betlehemes talál­kozón is, a verseci egyesülettel együttműködve pedig a verseci és az ürményházi templomban mutatjuk be a betlehemi szokásokat felele­venítő összeállításunkat. Mint mondja, szoros kapcsolatot tartanak Lantos Lajossal, a verseci műkedvelők vezetőjével és ezzel magyarázható, hogy a múltban is szá­mos közös műsoruk volt, és a jövőben is közös fellépéseket terveznek. Együttműködésük fontos mozzanata, hogy az ürményháziak is részt vesznek az idei verseci Herczeg Ferenc Napokon, amelynek műsorát az ürményháziak az eddig már több alkalommal sikeresen bemutatott Galga menti táncokkal gazdagítják, továbbá ők is részt vállalnak a ver­seci Petőfi 60 éves fennállása alkalmából sorra kerülő októberi ünnep­ségek szervezésében. De térjünk vissza az ürményházi Anna-napi búcsúhoz. Szünidő lé­vén otthon lehettek a vidéken tanuló diákok, egyetemisták, a külföl­dön dolgozó vendégmunkások vagy a távoli kontinenseken gyöke­ret vert ürményháziak is. Olyan nap volt ez, amikor ebben a bánáti - a magyarság szempontjából fogyatkozó - faluban mégiscsak megmu­tathatták, hogy a mintegy 150 éves hagyomány él, és az elkövetkező években is lesznek, akik ápolják. F­ c­ TÁRSALGÁS A SÁTOR ALATT A SZÉKELYKEVEI ZENÉSZEK EGYÜTTESE JÓ BÁLI HANGULATOT TEREMTETT TÚRI MIHÁLY FELESÉGÉVEL, VALÉRIÁVAL 2005. augusztus 4. 17

Next