Családi Kör, 2007. október-december (18. évfolyam, 40-52. szám)
2007-10-11 / 41. szám
Aranyra váltott álmok Érdekességek Jókai Mór életéből hiszik-e, hogy írásból, lapszerkesztésből, folyóirat kiadásából meg lehet gazdagodni? Ha korunk (újság)íróinak hétköznapjait nézzük szélesebb e hazában, bizony nem mondhatjuk, hogy fényűző életet élnek. Más korokban sem volt ez másként, így külön érdekességnek számít, hogy bizony a magyar írók között is akadt olyan, aki éppen az írásból gazdagodott meg, és viszonylag kényelmes életet élhetett. Ő nem más, mint Jókai Mór, kiváló regényírónk, akinek magánélete is érdekes a maga nemében: 23 éves, amikor feleségül veszi a nála 8 évvel idősebb színésznőt, Laborfalvi Rózát (akinek ráadásul egy házasságon kívül született lánya is van), majd amikor elveszti őt, évekig gyászolja, mígnem újra nemet mond az elvárt viselkedési normáknak, és 74 éves korában megesküszik a nála 54 évvel fiatalabb, akkor 20 éves, ígéretes színésznői karrier előtt álló Nagy Bellával, mit sem törődve az eseményt övező felháborodással. A gazdag, anyagi gondok által nem terhelt életvitel és sok más jó ok miatt is érdemes belepillantani a nagy magyar regényíró életmódjáról fennmaradt tárgyi emlékekbe. No meg azért is, hogy egy kicsit megismerjük, miként éltek a kor kiválóságai. A Jókai-féle gazdagság és életmód egyik mai tanúja az emlékháznak berendezett balatonfüredi Jókai-villa, amely egyaránt mesél a korról és magáról az íróról, valamint első feleségéről: bútoraik, használati tárgyaik, festményeik, az író saját kezűleg készített fafaragványai, a veranda, a dolgozószoba, a társalgó mind-mind lakói szépérzékéről, munkaszokásairól és társasági életéről szólnak. A korabeli Magyarország részben már túl volt a szabadságharc leverése okozta traumán, amikor Jókaiék rokoni biztatásra telket vásároltak Balatonfüreden, majd építkezésbe fogtak. Napjainkban a telken felépített villa a fürdőváros egyik fő nevezetessége, ahova mindig, minden időben érdemes ellátogatni. Persze a százötven évvel ezelőtti Balaton partján korántsem sétált annyi üdülni vágyó, mint most is, az ősz ajándékaként kapott napos időben, amikor az ötcsillagos, medencés szállodák vendégei barangolni indulnak a környék felfedezése céljával, és sétájuk egyik célja éppen a villa. Magát a fürdőhelyet már évszázadokkal ezelőtt felfedezték és megörökítették, úgy is, mint Csokonai Vitéz Mihály a költeményeiben, vagy mint Szerelmes Miklós metszetein. Füred nyáridőben egyik központja volt a 19. századi Magyarországnak, itt találkozott és vitatkozott egymással a nemzeti öntudatra ébredésről Deák Ferenc, Széchenyi István, Kossuth Lajos, Wesselényi Miklós... 1847 májusában Széchenyi érdemeként megindították a gőzhajózást a Balatonon, Füreden Kisfaludy Sándor érdemeként 1831-ben megnyílt a térség első kőszínháza, ahol csak magyar szó hangzott fel. Kossuth Lajos itt írta 1842-ben füredi fürdői levelét, amely szerint itt„nincs aristokrácia, nincs valláskülönbség, de még csak műveltségi különcködés sincs". Jókai később, az ötvenes évek vége felé került egy nyáron a Balatonra. Hogy előtte mi történt, tudjuk: az akkor 23 éves író 1848-ban részt vett a magyar ifjak forradalmi 12 pontjának a megfogalmazásában, ott volt Petőfi mellett, ám amikor augusztus 29-én feleségül vette a nála jóval idősebb színésznőt, Laborfalvi Rózát, kapcsolatuk megszakad, s Jókai életében egy egészen másfajta életmód kezdődik. Télen Pesten tartózkodnak egy lakásban, nyáron a feleség Svábhegyen levő házában. A vendégszereplésekre utazgató színésznőnek is és az írónak is felüdülés volt a Svábhegy fái között sétálni, növényeiben gyönyörködni. A Balaton mégis„elbájolta"Jókait - írja a füredi Jókai-villa történetéről készült ismertetőjében Ács Anna. De talán nem is maga a fürdőhely volt az, ami miatt érdemes volt ide visszajönni: a légkör, a politikai hangulat érzékelése, a társasági élet az, ami idevonzotta az írót és színésznőt egyaránt. Laborfalvi Róza féltestvére, Benke Jozefa 1866-ban férjhez ment a szívbetegek gyógyhelyének számító, híres, füredi fürdő orvosához, dr. Huray Istvánhoz, és ettől kezdődően gyakoribbak lettek a rokoni látogatások, amikor pedig a Huray család 1867-ben villatelket vásárolt, csakhamar Jókaiék is egy kiváló helyen levő telek tulajdonosai lettek. Az eseményen az író-kortárs, Mikszáth Kálmán is elgondolkodott, és fel is sorolta az okokat, mi vezethetett egy ilyen döntéshez, amikor a házaspár tulajdonában ott volt a svábhegyi nyaraló. Mint ahogy Mikszáth írja, a svábhegyi ház szomszédságában a kocsma nyílt, nagy lármával vannak, nyikorog a kintorna, duhaj legények énekelnek, ordítanak reggelig. A magányt kedvelő írót zavarta a kocsmai zaj és felesége sem tanulhatta nyugodtan a szerepeit és aludni sem tudott. A másik, a be nem vallott, talán Hurayné... A harmadik ok, amiért a villát építik, hogy van miből. A »Hon« és az »Üstökös« úgy hányja fel nekik a pénzt mint Vezúv a lávát. De a legigazibb ok, hogy Jókai látogatóban lévén Huray sógoránál, ottan egy bennszülött éppen egy telket ajánlott annak megvételre." Építkezésre tehát volt pénz, többek között az Üstökös élclapból. Gondoljunk csak bele, ha nincs ez a sikeres vállalkozás, nincs balatoni építkezés, és ottani nyaralás sincs, és lehet, hogy a magyar irodalom szegényebb lenne Az arany ember című regénnyel. A villa építkezését Jókai rendszeresen ellenőrizte, ennek ellenére a Sturm nevű építész folyton anyaghiányra panaszkodott, és folyton téglavásárlást sürgetett. Hát lett is magas építmény, a kor akkori pesti divatja szerint eklektikus stílusban készült, de neoreneszánsz és klasszicista jegyek is láthatók rajta. A Jókai házaspár 1870-ben vette birtokba a villát a fürdőidény kezdete előtt, és itt rendezte be az életét egész nyárra szólóan. A főbejárat egy tágas verandára vezet, innen lép a látogató a szalonba, a szalontól jobbra Jókai dolgozószobája fogad, balra a háló található. A szalon folytatásában az ebédlő, innen balra a konyha volt, de egy külön épület is a főzésre szolgált. Az ebédlőtől jobbra nyílt Jókai Róza szobája, és a villában ma található bútorok többé-kevésbé ott állnak ma is, ahogy annak idején a házaspár elhelyezte. JÓKAI MÓR (BARABÁS MIKLÓS FESTMÉNYE) LABORFALVI RÓZA (BARABÁS MIKLÓS FESTMÉNYE) 22 2007. október 11