Családi Kör, 2010. április-június (21. évfolyam, 13-25. szám)

2010-06-24 / 25. szám

A Érdekességek a magyar történelemből II. Erzsébet királynő magyar ükanyja Rhédey Claudia erdélyi születésű grófnő emlékezete­ s erdélyi Székelyudvarhelytől het­venöt kilométerre lévő Erdőszent­­györgyön, a falu templomával szem­ben jelenleg általános iskola áll. Az épület a Rhédey család egykori kastélya, illet­ve nyári rezidenciája, II. Erzsébet brit királynő ükanyjának, Rhédey Claudiának a szülőháza. A templom alagsorában a lezárt kriptában lévő érc koporsójában pedig a grófnő alussza örök álmát. A jelenleg mintegy 4700 lakosú, zömé­ben magyar lakta Erdőszentgyörgy polgárai máig is ápolják a grófnő emlékét. A reformá­tus gyülekezet Rhédey Claudia angol és ma­gyar feliratú emléktáblája alatt imádkozik. A nagyméretű, díszes, fekete, márványtáblát 1905-ben a magyar arisztokrata hölgy uno­kája, Mary Victoria walesi hercegnő állítatta nagyanyja emlékére. A Rhédey-család története A Rhédeyek egyike a legrégebbi magyar fő­nemesi családoknak. Aba Sámuel (990-1044) személyében e nemzetség még királyt is adott az országnak. Máig fennmaradt oklevelek bi­zonyítják, hogy a Somosi, Berthóti, Budaméri, Abaffi, Omode és Rhédey családok a 13. sz. végén az Aba nemzetségből váltak ki. A csa­ládi név használatának legrégibb nyomát az egri káptalannak 1275-ben kiadott egyik le­velében találjuk, a 15. században kelt okira­tok szerint viszont Heves vármegye területén Kis- és Nagy-Réde, valamint Boldogasszony- és Szentmárton-Réde nevű helységek bizonyítot­tan léteztek. Heves megyén kívül a család Nógrád me­gyében is kiterjedt birtokokkal rendelkezett. A család címeres nemeslevelét Hunyadi Má­tyás királytól 1466. február 6-án Nagyrédei Já­nos és rokonai kapták. Erdélyben a 17. században, a Habsburgokkal való viszálya­ik miatt telepedtek le, ahol Beth­len Gábor fejedelemtől kaptak új birtokot Maros megyében. 1659- ben Rhédey Ferenc nagyváradi kapitány fiát, Ferencet, a későb­bi erdélyi fejedelmet grófi rangra emelték. Az emlékezetes 1741-es po­zsonyi nemzetgyűlésen, mikor a magyar nemesség életét és vérét ajánlotta fel Mária Terézia király­nőnek, VII. Rhédey János egyike volt a legelsőknek. Hűsége és vi­tézsége elismeréseképpen tábor­noka lett a nemes testőrségnek, és Mária Terézia 1767-ben saját kezű levélben köszönte meg neki hősi szolgálatait. Az erdőszentgyörgyi kastélyt 1807-ben Rhédey Claudia szülei, Rhédey László gróf és Inczédi Ágnes bárónő építtették. Történetünk főhőse a már említett nyári rezidencián szüle­tett, 1812-ben. A házaspár három lánya közül ő volt a legidősebb. Viszontagságosan indult szerelem A szépségéről és nemeslelkűségéről híres Claudia fiatal lányként, a korszellemnek meg­felelően, előszeretettel vett részt a bécsi bá­lokon, ahol rövidesen a társasági élet egyik N­yakéke alapján AZONOSÍTOTTÁK A GRÓFNŐT Utoljára 1935-ben nyitották fel a krip­tát, hogy meggyőződjenek róla, való­ban ő nyugszik ott. Az azonosításban az a nyakék segített, amelyet a­ grófnő állan­dóan viselt, s amely a templom közelé­ben 1994-ben létesített emlékházban álló szobron ma is látható. Ezt a nyakéket az elmondás szerint konfirmációja alkalmából keresztszüleitől kapta ajándékba. Miután idegenbe ment férjhez, állandóan hordta, mert ez emlé­keztette őt a szülőföldjére, közkedvelt szereplőjévé vált. Egy alkalommal megismerkedett és beleszeretett a jó kiállású Württembergi Sándor hercegbe (1804-1885), I. Vilmos württembergi király (1781-1864) el­sőfokú unokaöccsébe, aki osztrák katonatiszt­ként szolgált. A német herceg és az erdélyi grófnő állító­lag egy farsangi bálon találkozott egymással. Az ifjú arisztokrata hetekkel később megkér­te László gróftól a kontessz kezét, de a szi­gorú és büszke apa azt mondta, csak olyan­nak adja, aki magyarul kéri. A fáma szerint Sándor herceg erre rövid idő alatt megta­nult magyarul, csakhogy nőül vehesse az er­délyi gráciát. Ám ekkor újabb akadályba üt­köztek, mert a délnémet királyság törvényei nem engedélyezték, hogy a família hercegei rangon alul házasodjanak. A stuttgarti királyi udvarban való visszakozást követően viszont immár Claudia édesapja is újfent ellenezte a házasságot: milyen alapon titulálják rangon alulinak az ő családját, amikor ősei között ki­rály és fejedelem is akadt?! Rövidre sikeredett boldogság A szerelmesek az esküvőt 1835 tavaszán Bécsben szülői jóváhagyás nélkül tartották meg. Sándor herceg ezzel mind magát, mind jövendő utódait kizárta a trónöröklés rendjé­ből. A házasságkötést követően V. Ferdinánd osztrák császár és magyar király az örökletes Hohenstein grófnői címet adományozta Clau­diának. A későbbiekben született három gyer­mekének is csak ez a grófi rang dukált. 1841-ben Claudia grófnő a gyerekekkel ép­pen Erdőszentgyörgyön tartózkodott (édesap­ja időközben elhunyt), amikor elkezdődtek az őszi hadgyakorlatok, ahol a főtisztek családtag­jai is részt vehettek. Sietve elindult hát Grazba, de a negyedik gyermekével várandós Claudia RHÉDEY CLAUDIA ERDÉLYI MAGYAR GRÓFNŐ IFJÚKORI PORTRÉJA WÜRTTEMBERG­ SÁNDOR HERCEG, CLAUDIA FÉRJE FRANZ VON TECK HERCEG, CLAUDIA FIA, MARY KIRÁLYNÉ ÉDESAPJA 18 clffe 2010. június 24.

Next